Vessünk egy pillantást a háború utáni Sepsiszentgyörgy hétköznapjaira, gazdasági viszonyaira. A megalakult népőrség elsőrendű feladata a garázdaságok, lopások megakadályozása, hiszen az elmenekültek lakásai vonzották a betörőket, munkanélkülieket.
A városi tanácsban felvetették a cigányság helyzetének vizsgálatát, megtörtént összeírásuk, minek következtében azokat, akiknek nem volt helyi személyazonossági igazolványuk, eltávolították a városból. Az elhangzott javaslatok között tallózva olyan elképzelést is találunk, hogy a Olt melletti réten lakó cigány családokat, amennyiben nem saját telken laknak, költöztessék az Őrkő környékére. Felvetődött annak gondolata is, hogy mindnyájukat telepítsék Oltszemre vagy Kommandóra, sőt, az is elhangzott, hogy ha esetleg a Szovjetunió munkásokat kér, közülük kell szállítani. E kérdésben a városi tanács a megye döntését kérte, a válasz természetesen az volt, hogy a cigányság át- vagy kitelepítése ellentmond a demokrácia elvének, a cigányság gondjaira helyben kell megoldást találni.
Még 1944 őszén megkezdődött a háborús károk helyreállítása. A tanács pénzügyi lehetőségeihez mérten pénzzel és építőanyaggal támogatta a károsult lakóházak tulajdonosait, út- és járdajavításokat végeztek, újjáépítették, illetve helyreállították az állomás felé vezető fa- és vashidat, valamint a szemerjai patakon átvezető hidat. A Székely Mikó Kollégiumban csak december 10-én nyílt meg az 1944–45-ös tanév, annak ellenére, hogy az oktatás céljainak megfelelően megkezdték az iskolák osztálytermeinek felújítását. Az elmaradt javítóvizsgákért fizetni kellett, a menekülésből visszatérteknek magánvizsgát kellett tenniük 100 pengő tandíj és 25 pengő beiratkozási díj befizetése ellenében. A tanítóképzőt összevonták a Mikóval, vegyes osztályokban folyt a tanítás, hogy ne veszítsen senki évet.
Az utcanevek egy részét is megváltoztatták. 1945 márciusától kezdődően a bel- és külügyminisztérium több rendben is felszólította Észak-Erdély prefektúráit a nem megfelelő utcanevek megváltoztatására, az intézmény- és helységnevek román nyelvű kiírására. A hivatalok, intézmények, boltok nevét jelölő feliratok lehettek kétnyelvűek. 1946. május 17-én dr. Váncsa József polgármester-helyettes jelenti, hogy Sepsiszentgyörgyön még 1945-ben megváltoztatták a fasiszta utcaneveket (új utcanevek: Cambrea tábornok, Malinovszkij marsall, Sztálin marsall, majd csak Sztálin, Tito marsall, Roosevelt, Churchill, T. Vladimirescu, Horia-Cloşca-Crişan, Marx Károly, November 7., Lenin, Vörös Hadsereg).
Még a magyar éra alatt a Szent István (1945-től Féja Géza) telepen beindított ONCSA lakásépítési program szükségessé tette az ott kialakuló utcák elnevezését: Fenyves, Szegfű, Hóvirág, Tavasz, Fülemüle, Rózsa, Fűzfa, Akácfa, Sas, Hajnal stb. Itt említjük meg, hogy a hadügyminisztérium 1946. évi egyik átiratában amellett, hogy ismételten sürgeti az utcanevek megváltoztatását, felhívja a prefektúrák figyelmét, hogy a tűzoltó és csendőri személyzet egy része még mindig magyar uniformist visel annak ellenére, hogy a román egyenruhákat az illetékesek már régen elküldték.
A front közeledése miatt bezárt üzleteket vagy tulajdonosaik nyitották meg újból, vagy az áru nélkül hagyottakat bérbe adták az igénylőknek. Az is megtörtént, hogy garázdálkodók zárt boltokat törtek fel, elhordva a talált árut, vagy az elmenekült tulajdonos hiányában a volt tulajdonos által alkalmazott személy önkényesen kezdett árusítani. Ez történt Kozma Andor Csíki utcai (a mai Huhuu Játszóház) vagy a Hangya Szövetkezet mára már lebontott Kossuth Lajos utcai boltjában. A lakosság élelmiszer-ellátása főként a cukor és liszt hiánya miatt nagy nehézségekbe ütközött, a tanácsnak több esetben kellett a felsőbb hatóságok segítségét kérnie a legszükségesebbek beszerzésére.
Később a rászorulók részére ingyenkonyhákat nyitottak az Olt, a Borvíz és a Székely utcában, valamint a vasútállomás mellett. 1947-ben országos szinten bevezették a pontrendszert, az élelmiszer- és ruházati fejadagot a végzett munka nehézségének függvényében állapítva meg, a kenyérosztás azonban ennek ellenére sem volt mindig zökkenőmentes. Nem szabad elfelednünk azt sem, hogy a városnak el kellett látnia a hátramaradt szovjet csapatokat is. 1945 júniusában a mészárosok panaszt nyújtanak be, mivel a hadi utánpótlást kiszolgáló vágások miatt a megszabott alacsony áron nem tudnak és nincs idejük beszerezni, így a lakosságot képtelenek hússal ellátni. A gondok enyhítésére felmerült az elmenekültek és az ötven hektárt meghaladó területtel rendelkező birtokosok földjének szétosztása. A tanács csak a telekkönyvek szigorú ellenőrzése után ad engedélyt a területek szétdarabolására, segítséget ígér a gazdálkodóknak a tavaszi munkálatok elvégzéséhez, a vetőmaggal való ellátásra.
