Kató Béla regionális központokért felelős vezető szerint a jogi szemé­lyek, közintézmények, illetve a magánházak fogyasztói körében nincs 45 napot meghaladó hátralék, azonban a lakótársulásokkal már nehezebb a dolga a Köz­üzemeknek. Tizenöt napos el­maradás után felszólítást küldünk, negyvenöt napon túl azonban a tör­vény értelmében már jogunkban áll le­csatlakoztatni a rendszerről az érin­tetteket – mutatott rá. Erre a lépésre azonban legtöbbször nem kerül sor, hiszen a vízszolgáltatás megvonását kockáztatva utolsó percben általában fizetnek.
Kató Béla úgy véli, a jelenlegi tör­vényrendszer nem igazán meg­felelő a lakóbizottságok esetében, hiszen a szolgáltató velük áll szerződéses viszonyban. Ha a megszabott ha­táridőn belül nem fizetik be a víz­díjat, az érintett tömbházban elzárhatnánk a csapokat, bár erre eddig nem került sor, hiszen ezzel a rendszeresen törlesztőket is büntetnénk – fej­tette ki –, de az ország más városaiban ezt az eljárást alkalmazzák. Megfelelő megoldás lehetne, ha a tömbházbeli fogyasztók esetében is egyéni szerződést köthetnének, ez azonban a lépcsőházi rendszerek új­ratelepítésével jár.
A jelentős vízdíjhátralékot felhalmozó fogyasztók ügyében határozottan fellépett a szolgáltató, mint azt Fejér Sándor vezérigazgató elmondta, jogi eljárást kezdeményeztek, a megyeszékhelyen kétszáz, Kovásznán, illetve Kézdivásárhelyen száz-száz, Bodzafordulón pedig húsz esetben így jártak el. Az érintettek mintegy fele törleszt, ám arra is volt már példa, hogy a ki nem fizetett vízszámlák miatt az adós lakását elárverezték – mutatott rá. Sepsiszentgyörgyön öt hasonló intézkedést hajtottak végre, töb­bek közt kilencezer lejes, több év alatt felhalmozott hátralék miatt is.