A helyzet azzal fenyeget, hogy több­évi mélypontra süllyed az amúgy is feszült orosz–amerikai viszony, és még bonyolultabb lesz megoldani a legnehezebb geopolitikai problémákat. A washingtoni Fehér Ház most azon tanakodik, hogy Barack Obama elnök lemondja-e szeptemberre tervezett moszkvai találkozóját Vlagyimir Pu­tyin államfővel, és ezzel visszaadja a pofont, amelyet Snowden oroszorszá­gi befogadásával kapott. Még ha a találkozót meg is tartják, igencsak valószínűtlen, hogy Obama és Putyin megoldja a két nagyhatalom minden nézeteltérését. A két vezető egyébként sem szimpatizál egymással, korábbi találkozóik feszélyezettek és ered­ménytelenek voltak.
Noha a Kreml igyekezett kisebbíteni az orosz lépés hatását Moszkva és Washington viszonyára, amerikai kor­mánytisztviselők és magas rangú kongresszusi tagok közölték, hogy a viszony már nem lesz a régi. „Wa­shingtonban mérgezett a politikai hangulat Oroszországgal kapcsolatban. A vezetés már amúgy is több okból haragudott Oroszországra, a Snowden-ügy pedig olaj volt a tűzre” – mondta Andrew Weiss, Bill Clinton volt amerikai elnök Oroszország-tanácsadója.
Az orosz–amerikai ellentétek hosszú listáján az első helyen a szíriai polgárháborúval kapcsolatos álláspont, vagyis a Bassár el-Aszad szíriai elnöknek nyújtott orosz támogatás áll. Az emberi jogok tekintetében a két ország között továbbra is nagy az ellentét. Tulajdonképpen a Snowden-ügy előtt mind Washingtonnak, mind Moszkvának az volt a véleménye: a kétoldalú kapcsolatok „újraindítása”, amelyet Obama 2008-as első meg­választása után meghirdetett, megy a maga útján. Obama bírálói azt mondják: a tény, hogy ismét Putyin lett az elnök Oroszországban, és újra elővette Amerika-ellenes retorikáját, bizonyítja az amerikai elnök naivitását a Moszk­vába vetett bizalmában. Snowden befogadása pedig szerintük újabb külpolitikai vereség Obamának – éppen akkor, amikor azt kellene bizonyítania, hogy van befolyása a szíriai és az egyiptomi válságban –, illetve meg­győ­ződésük, hogy az orosz lépésre szigorú választ kell adni.
„Hacsak nem akarjuk tétlenül tűrni a sértést és a megalázást, előbb-utóbb azok kerekednek felül Washingtonban, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy a végén Oroszország húzza a rövidebbet” – mondta Ariel Cohen, a Heritage Foundation konzervatív elemző intézet orosz és eurázsiai ügyekkel fog­lalkozó rangidős kutatója. Az Obama-kormánynak el kell döntenie, hogy meddig akar elmenni dühe kimutatásában. Lehetőségei azonban korlátozottak, különösen egy olyan idő­szakban, amikor az Egyesült Államok haderejének az afganisztáni kivonuláshoz továbbra is orosz területet kell használnia.
A megnőtt feszültségek ellenére senki nem számít a kétoldalú kapcsolatok megszakadására, csak egy nehéz időszakra, amelynek végén újra külön­választják majd az egyes nézeteltéréseket, és túllépnének azokon. „Egyik fél sem akar ellenséges viszonyt, mert azáltal csak még veszélyesebb hellyé válna a világ” – mondta James Gold­geier washingtoni szakértő.