A találkozó Juhász Ábel telekfalvi református lelkipásztor igehirdetésével kezdődött, majd Boér Imre nyugalmazott tanár és egykori honvéd szólt a háború meghatározó pillanatairól. Fel­idézte behívásukat, kiképzésük pillanatait, parancsnokaik és a bajtársak félelmet nem ismerő viselkedését, az Oj­toz­ban, Gyimesben, Úz-völgyé­ben, Csobá­nos­ban és a Kászonban átélt békésebb, majd sok tragédiát hozó napokat. Boér Imre köszönetet mondott a szervezést következetesen vállaló Krizbai Imrének: az esetenként akár évente kétszer is sorra kerülő találkozó erőt ad nekik, hiszen megbecsülést éreznek.
Krizbai Imre megköszönte a méltatást, mint mondotta, kisgyermekkora óta becsüli a hazájukat életük árán is szolgáló honvédeket. Szólt az elmúlt évek találkozóit segítőkről is, háláját fejezte ki az egykori jobbikos országgyűlési képviselőnek, Szegedi Csanádnak.
Miklós Árpád történész, egykori országgyűlési képviselő meghatódottságáról beszélt, s megtiszteltetésnek mondotta, hogy kezet rázhat az öreg bakákkal. Kijelentette: kereszténység-, nemzet- és családellenesség korát éljük, és nekünk is küzdenünk kell, ha a ránk hagyott értékek szerint szeretnénk élni. Hasonló szellemben üdvözölte a honvédeket Baráth Zsolt jobbikos országgyűlési képviselő, s kérte az egybegyűlteket, forduljanak el a megalkuvó politikát folytatóktól. A Jobbik háromszéki szervezetének részéről Bocz Ervin szólt a hon védelmében bátran cselekedőkhöz, és meg­köszönte áldozatukat. El­ítélte a román hatalom régiósítás leple alatt történő, ám valójában beolvasztásunkat, nemzeti önazonosságunk felszámolását célzó törekvéseit.
Az eseményen fellépett a baróti református egyház Zathureczky Gyu­la Kórusa, a csíkborzsovai katolikus férfikórus és a Gróf Tisza István Dalárda, Ilyés Zsolt és Ilyés Hunor klasszikus zeneműveket adott elő, Kelemen Csongor, Fogarasi József, Máthé Bíborka Gyopár és Jakab Anna pedig szavalt.