Szűz Máriát tisztelő ünnepeink közül talán a legmagasztosabb a Nagyboldogasszony napja, amikor Mária megdicsőülését ünnepeljük. Háromszéken Sepsibükszádon és Kézdisárfalván szenteltek templomot-kápolnát a Szűzanya tiszteletére. Holnap, Nagyboldogasszony napján mindkét egyházközségben a déli haragszóval kezdődik a templombúcsú. Kézdisárfalva Kézdiszászfaluval összefüggő települést alkot, s mivel a kézdisárfalvi kápolna kicsi, a búcsús szentmisét a közös templomban tartják.
Nagyboldogasszony napja az egyik legfontosabb katolikus Szűz Mária-ünnep, amelyet a magyar egyházakban augusztus 15-én tartanak. Az ünnep neve az ősmagyar hitvilág istennőjének nevéből ered, akinek az alakja a magyar kultúrában egybemosódott Jézus édesanyjáéval. Ezen a napon a katolikus hívők Szűz Mária mennybemenetelét ünneplik. A magyar nyelvterületen a Nagyboldogasszony ünnepe elnevezés terjedt el, Szűz Mária csak a magyarok körében Boldogasszony.
Kézdisárfalva késő klasszicista bejáratú katolikus kápolnája Nagyboldogasszony tiszteletére épült 1823 és 1826 között. A Kézdiszászfaluval közös római katolikus templomot, amely kint, a mező szélén állt, 1648-ban építették, 1775-ben javították, azonban az 1802-es nagy földrengésben úgy megrongálódott, hogy javítani már nem lehetett, így 1817-ben bezárták. A hívek kápolnát építettek az Erős Gábor ajándékozta telken. Mivel ez nem volt elegendő a hívek befogadására, báró Szepesy Ignác püspök megengedte mindkét községnek, hogy a régi templom helyébe új, tágas istenházát építsenek. Szepesy Ignác püspök, Horváth Antal kormányszéki tanácsos és felesége, gróf Ferrati Erzsébet támogatásával az új templom 1826-ban készült el.
Nagyboldogasszony napja 2008-tól hivatalos ünnep, munkaszüneti nap Romániában.
