Ne csüggedjünk amiatt, hogy a 2013-as esztendőben egymást követik a természeti csapások: nem ez az első és nem is az utolsó, ami minket ér. Jusson eszünkbe, hogy elődeink sem vártak a manna hullására. Becsülettel dolgozni és alkotni ma is tudunk, ha eddig megálltuk a helyünket, Isten segítségével ezután is meg fogjuk.
VERESS PÁL, Sepsiszentgyörgy. A minap egy karórát vásároltam a Sugás Áruházban 25 lejért. Amikor hazavittem, és ki akartam cserélni a láncát bőrszíjra, az órának a teleszkópja és a műanyag fedőlapja is kiesett. Visszavittem, és a kedves kiszolgálónő azonnal kicserélte, de sajnos, a másodikkal is ugyanúgy jártam. Nem tudom elképzelni, hogy miért tukmálnak rá minden rossz árut a vásárlókra, ipari cikkeknél és az élelmiszereknél is. Ha rossz az a termék, miért nem adják vissza a gyártónak? Javasolom, min­denki jól nézze meg, hogy mire adja ki a pénzét!
N. N., Sepsiszentgyörgy. A minap kivittem egy kedves vendéget az Óriáspince-tetőre, szép is volt minden, ünneplő tömegek nélkül csendes, elgondolkodtató, csak az itt-ott elhelye­zett szemeteskukák zavartak nagyon. Látványként is elriasztóak a (nyolcvanas évek buszmegállóiból átmentett?) rozsdás bádogdobozok, amikor olyan igényes emlékhelyet alakítottak ott ki, de rendeltetésüknek sem felelnek meg, mert a szél s a kóbor állatok is kikapják, elszórják a beléjük dobált papírokat, színes zacskókat, ezt-azt, és igencsak rontják a szellemi élményre felkészült látogató hangulatát. Jobb lenne azokat eltüntetni. Nem is tennék mást a helyükre, hiszen a legszebb gyűjtőedényt is ki lehet belezni. Az emlékhelyhez vezető utakon, a parkolóban ki kellene írni, hogy mindenki vigye haza a szemetét, mert aki egy teli zacskót ki tudott cipelni a dombra, az üreset lefelé igazán elbírja... ha már muszáj egy rövid séta alatt is mű­anyagot fogyasztani. Rendezvé­nyeken más, akkor a pecsenyések, sörsátrak előtt kell a szemétgyűjtő, de vigyék is el, amikor mennek. Így mindig tiszta lenne az emlékhely, és valóban büszkén vihetnénk oda bárkit.