Jól tűri a baloldali kormányzást a román lakosság, bár a több mint egy éve sorsát igazgató Ponta-kormány alig-alig mozdított valamit az ország gyarló gazdasági-társadalmi helyzetén, az életszínvonal is inkább csökkent, mint nőtt, Bulgária mellett itt a legalacsonyabbak a bérek és nyugdíjak, a szocialisták iránti szimpátia mégis töretlennek látszik.
Különféle felmérések szerint jelen pillanatban is a lakosság 35–36 százaléka rájuk voksolna. Bizonyára abban a tudatban, hogy a kormányzó szocialisták jók, csak köti kezüket a Nemzetközi Valutaalap. És a kormányzó szövetségnek igen jól jön, hogy népszerűtlen intézkedéseit a szigorú pénzintézetre foghatja. Különben nyílt titok: az országot valójában az IMF vezeti, s a köztisztviselők bérétől a vízi erőművek, az atomerőmű vagy a vasúti teherszállítás, illetve az altalaj kincseinek kitermeléséig az égadta világon minden jóváhagyásukkal, rosszabb esetben elrendelésükre történik.
Mostanság nyilvánosságra került a kormány szigorúan titkosnak szánt, az újabb készenléti hitel elnyerése érdekében fogalmazott szándéklevele, s bár az illetékesek tagadják, hogy az eredetit kapta kézhez a sajtó, annyi mégis nyilvánvaló: folytatják a megszorító gazdaságpolitikát. A legkülönösebb pedig az, hogy egyik legérzékenyebb ágazatra, az egészségügyre tették rá a nyerget: „komoly reformot” kérnek, holott egy velejéig korrupt, politikai-gazdasági összefonódásoktól terhes környezetben aligha lehet sikerre vinni egyetlen ágazat átalakítását. Kézenfekvő azt feltételezni, hogy egyszerűen az emberek egészségén kívánnak takarékoskodni. Ugyanis a kórházi szolgáltatások ésszerűsítése valójában azt jelenti, hogy a betegeket kórházi ápolás helyett járóbetegekként kezelik majd, bizonyára a hulljon a férgese cinikus elv alapján. Kitetszik ez abból is, hogy hónapról hónapra halogatják az alapvető, minden állampolgárnak alanyi jogon járó szolgáltatások csomagjának, valamint a térítéses gyógyszerek listájának elfogadását, még a rákos betegekét is csupán decemberre ígérik. Mondják: mindkettőt az „egészségügyi technológiák felmérése” alapján állítják össze, de a fakultatív pótlólagos egészségbiztosítási, valamint magánorvosi biztosítási rendszer bevezetésével a lakosság nagyobb anyagi hozzájárulását szándékoznak kicsikarni.
A kormánypárti média örömmel jelenti: az év első hat hónapjában a nemzeti össztermék 1,7 százalékkal nőtt, de kénytelenek azt is kimondani: az eredmény biztató ugyan, ám törékeny, s a lakosság jó estben 2015 után érzékelheti. Már, aki megéri.
