Tavaly – az utóbbi évek egyik legjelentősebb hollandiai festményrablása során – az október16-ára virradó éjszakán három, a Duna-delta térségéből származó, Hollandiában dolgozó román férfi kirabolta a rotterdami Kunsthal Múzeumot. Hét festményt loptak el, kisméretű Picasso-, Matisse-, Monet-, Gauguin-műveket. A 28 millió euróra biztosított festmények értéke több mint 200 millió euró. A tetteseket bűnszövetségben elkövetett lopás vádjával tartóztatták le idén februárban.
A rendőrséget, bizarr módon, az egyik gyanúsított elhagyott szeretője vezette nyomra, valószínű, féltékenység miatt jelentette fel a hőn szeretett férfit és társait. Kiderült azonban az is, hogy a rendőrség már hónapok óta figyelte a három férfit és bűntársaikat. Még két személyt letartóztattak, a hatodik, a banda szellemi irányítójának kiléte azonban ismeretlen, nem tudták elkapni, mint ahogy az is kérdéses, hogy hol vannak jelenleg a festmények.
Mielőtt erre a legfontosabb kérdésre összpontosítanánk, néhány bizarr adalék a rotterdami festménylopás történetéhez.
A gyanúsítottak, játszva egy kicsit a tájékozatlan bunkót, megvezetve vallatóikat, kihallgatásuk során elmondták, hogy az egyikük autójának navigációs rendszerével, GPS-ével indultak el, amely először a rotterdami természetrajzi múzeumhoz vezette őket. Mivel egy mamutot mégsem lophattak el, második nekifutásra találták meg a rotterdami műcsarnokot. Egy vészkijáraton hatoltak be, a zár szerkezetét egyszerű patentfogóval törték fel, a rablás maga nem egészen három percet tartott. A festmények kiválasztásánál elsősorban méretük volt a döntő, kisebb alkotásokat válogattak ki, kivágták a keretből, s egy nejlonzacskóba rakva menekültek. Vallomásuk szerint fogalmuk sem volt, kik is ezek a festők. Matisse képét például azért választották, mert az egyik elkövető emlékezett egy hasonló nevű, Romániában fungáló autómárkára (Matiz?).
A nyomozás során felmerült a gyanú, hogy néhány festményt az egyik gyanúsított édesanyja elégetett. A nyomozók felkérték a bukaresti képzőművészeti múzeum szakembereit, vizsgálják meg a fürdőszoba kazánjában lévő hamunyomokat. Kiderült: tényleg festményeket vagy képkereteket égettek el. Utána a hölgy, aki először – utólag visszavont vallomása szerint – a temetőben ásta el a festményeket, megijedt, és elégette azokat. Később módosította vallomását. Kijelentette: nem égette el a festményeket, azok nincsenek is nála! A nyomozás során nem először a gyanúsítottak visszavonták vallomásaikat, az az érzésünk, önfeledten játszanak, összevissza beszélnek, s nincsenek tudatában tettük súlyának.
A nagy kérdés: mi történt a festményekkel? Hol vannak? Megvannak-e még egyáltalán? És itt jön be a képbe az ismeretlen, hatodik gyanúsított, a festményrablás spiritus rectora, aki feltételezések szerint néhány műalkotást már el is adott a feketepiacon. A román bíróság pedig ismét elhalasztotta a soron lévő tárgyalást. A végén valószínűleg a gyanúsítottakat elítélik, ám néhány év múlva szabadulnak, s akkor ismeretlen társuk kifizeti őket. Igen, ez ilyen egyszerű.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
