A sérülékeny, kiszolgáltatott helyzetben lévő társadalmi csoportokra és Egyiptom gazdasági helyzetére tekintettel a civil szférának folyósított támogatásokat nem függeszti fel az Európai Unió – derül ki a tegnap az uniós külügyminiszterek rendkívüli tanácskozásán elfogadott dokumentumból. Az uniós szomszédságpolitika részeként, valamint az EU és Egyiptom között létrejött társulási egyezményben foglaltak alapján Kairónak folyósított uniós támogatásokat viszont felülvizsgálja majd az Európai Unió – erre adtak utasítást a tárcavezetők az Európai Bizottságnak és Catherine Ashton külügyi főképviselőnek.
Az úgynevezett következtetésekben a tagállamok tárcavezetői arról is határoztak, hogy felfüggesztik minden olyan eszköz, felszerelés, berendezés kiviteli engedélyét Egyiptomba, amely felhasználható az elnyomáshoz. Döntöttek arról is, hogy a tagállamok felülvizsgálják védelmi együttműködésüket Kairóval, valamint az Egyiptomnak e területen nyújtott támogatásokat. A dokumentum megállapítja, hogy a biztonsági erők aránytalanul nagy erőt alkalmaztak műveleteik során, emiatt pedig elfogadhatatlanul sok ember sérült és halt meg. „Az Európai Unió a lehető legvilágosabban elítéli az erőszak minden formáját” – szögezi le a dokumentum, amely a biztonsági erők mellett a terrorista támadásokat is elítéli, kiemeli a templomokat ért és a kopt keresztény közösség tagjait célba vevő támadásokat. „Az EU minden körülmények között kiáll a vallás és lelkiismeret szabadsága mellett, és elítél minden olyan esetet, amelyben valakit hite vagy vallása miatt ér támadás” – áll a dokumentumban.
A tanácskozáson Magyarországot képviselő Martonyi János külügyminiszter sikerként értékelte, hogy a 28 tagállamnak sikerült minden kérdésben egységes álláspontot kialakítania. Rámutatott, hogy az EU-nak különleges felelőssége, érdekeltsége fűződik az egyiptomi helyzethez, mert míg az Egyesült Államok megítélése a térségben korántsem egyöntetű, az arab országok pedig az egyiptomi helyzet megítélésében húznak szét, az Európai Unió messze a legfontosabb partner Kairó számára befektetési, kereskedelmi és turisztikai szempontból is. A kopt keresztény közösségeket ért támadások megemlítése, elítélése a dokumentumban Martonyi János szerint Magyarország és több más tagállam számára is kiemelten fontos, ennek elvi jelentősége van. „Ez egy 10–12 milliós kisebbség, és bármikor, ha a dolgok rosszra fordulnak, úgy tűnik, hogy nekik kell a bűnbak szerepét eljátszaniuk” – magyarázta Martonyi János. A hatalom figyelmét így erre is fel kell hívni, mert az ő feladatuk lett volna megvédeni a keresztényeket és templomaikat – tette hozzá. A külügyminiszter úgy ítélte meg, hogy az Európai Uniónak a mérsékelt erőket kell támogatnia mind a Muszlim Testvériség, mind a kormányzat oldalán, valamint, hogy nagyobb szerepet kellene adni annak a szekuláris erőnek, amely a Hoszni Mubarak megbuktatásához vezető folyamatokban aktív szerepet vállalt. Martonyi János szerint a dokumentum szankciókról nem tesz ugyan említést, de egyértelműen jelzi a kormányzatnak: az EU azt várja el, hogy a hadsereg gyakoroljon önmérsékletet, tartózkodjék a túlzott erő használatától. „Egész egyszerűen elfogadhatatlan bármilyen politikai vitának vagy tüntetésnek az ilyen eszközökkel történő megoldása” – szögezte le a külügyminiszter.
A külügyminiszterek által elfogadott dokumentum az erőszak beszüntetését követeli, és minden egyiptomit arra kér, hogy tartózkodjék minden olyan tevékenységtől, provokációtól, gyűlöletbeszédtől, amely erőszakhoz vezethet.
Mint ismert, az elmúlt napokban véres összetűzésekbe torkollt Egyiptom több városában a Mohammed Murszit támogató Muzulmán Testvériség híveinek tüntetése, a hatóságok erőszakos fellépése nyomán több száz ember vesztette életét.
