„Tekintettel arra, hogy a vonatkozó jogszabályok értelmében minden olyan közigazgatási egységben, ahol valamely közösség, esetünkben a ma­gyarság számaránya meghaladja a 20 százalékot, minden közintézményen kötelező elhelyezni a többnyelvű feliratot, amely tartalmazza az adott intézmény megnevezését, illetve egyéb fontos információkat. A levéltár megyei kirendeltségénél ez nem történt meg, így a Diszkri­minációellenes Tanácshoz fordultam: sokat leveleztünk a bel­ügyminisztériummal, de mindeddig hiába. A testület helyt adott az általunk benyújtott keresetnek, így megerősítették, hogy a törvény által előírt sza­bályok valóban minden intézményre vonatkoznak” – fogalmazott Tamás Sándor.
Az önkormányzati vezető érthetetlennek tartja, hogy a helyi, illetve a bukaresti illetékesek most is szándékosan félreértelmezik a nyelv­hasz­nálati jogszabályokat. Leszö­gezte: a nemzeti közösségek, ebben a megyében tételesen a magyar közösség nyelv­használati jogát be kell tartani.
„Nem akarok arról elméleteket gyártani, hogy egy-egy intézmény vezetője miért nem érti vagy nem akarja ezt meg­érteni. Bár volt már néhány olyan eset, amelyből azt éreztük, hogy az Orwell által megfogalmazott gondolat, mely szerint »minden állat egyenlő, de vannak állatok, melyek egyenlőbbek«, néha felülkere­kedik az igazságszolgáltatásban, most helyesen döntött a testület” – fejtette ki. Megje­gyezte: tény, hogy vannak még hiányosságok a kétnyelvű fel­iratok terén, ám dolgoznak azok pótlásán is.