Sokáig élnek az emberek, ám késői éveiket nem feltétlenül élvezik, a kutatók ezért azt remélik, hogy a „szu­peridőskor-kutatás” olyan tényezőket tár fel, melyeken lehet változtatni, így segíthetnek az öregkort jól megélni – mondta Emily Rogalsky, a kutatás vezetője, a Northwestern Egyetem és a chicagói Alzheimer-kór Központ neurológusa.
A központ folyamatosan keres önkénteseket a vizsgálathoz, ám a jelentkezők eddig mindössze tíz százaléka felelt meg a feltételeknek. Több mint négyszáz önkéntes agyát vizsgálták meg, és csak 35 bizonyult a kritériumok szerint alkalmasnak a kutatás céljaira, tehát a népesség valóban szűk csoportjáról van szó. A csoport tagjai közt 96 éves nyugdíjas neurológus, 92 éves holokauszttúlélő, és 81 éves, napi egy doboz cigarettát elszívó, esténként vermutot ivó üzletember is található.
Azok kerültek be a kutatásba, akik megfelelően töltötték ki a mentális képességeiket vizsgáló tesztcsomagot, ők ezután rendszeres orvosi vizsgálaton esnek át. Az egyik memóriateszten tizenöt szót kell harminc perc elteltével felidézni. A „szuper aggok” legalább kilencre emlékeznek, míg a nyolcvanévesek többnyire csak egypárat képesek észben tartani – állították a kutatók.
A mágneses rezonanciás (MR) képalkotással készült agyi felvételek azt is megmutatták, hogy a résztvevők agykérge, vagyis az agy külső része, mely többek közt a memória területe is, sokkal vastagabb náluk, mint általában a nyolcvan-kilencvenéveseké. A vizsgálat résztvevői a kutatók szerint energikusabbak, pozitívabbak és érdeklődőbbek is, mint a kortársaik. Rogalsky elmondta, azt is vizsgálják, ezek a vonások segítenek-e frissen tartani az agyat. Korábbi kutatások már összefüggést láttak a pozitív életszemlélet és az általánosan jó egészségi állapot között, ám még nem világos, melyik az ok, melyik az okozat.