Kérem tisztelettel városunk vezetőit, nézzenek utána, míg nem késő, hogy miért épp a szemerjai postát akarják felszámolni. Szemerja városunknak nagyon fontos, ősi része, amelyről ma már sokan nem is tudják, hogy valamikor különálló település volt, a Szemerja negyed pedig a legrégebbi épített lakótelep.
Ezt az évtizedek alatt összenőtt, hatalmas területet szolgálja ki az a postahivatal, amit bezárásra ítéltek. Az itt élők többsége Sepsiszentgyörgy őslakosainak leszármazottjaiból és a környező magyar falvak kollektivizálással kisemmizett betelepülőinek utódaiból tevődik össze, akik itt kerestek megélhetést a két legrégebbi, valamikor híres és megbecsülésnek örvendő gyárban (a szövő- és a dohánygyárban). Jelenleg nagyon sok idős, az élet súlyos terhei alatt megroskadt ember tengeti mindennapjait e városrészben rokonok, barátok, jó szomszédok között.
Az Olt két partján később felhúzott lakónegyedek lakossága sokkal fiatalabb, többségében a szocializmus idején létrehozott két üzem (a gépgyár és az autóvillamossági vállalat) volt alkalmazottjaiból és azok családjaiból áll, akiket a „Kárpátok Géniusza”, Nicolae Ceauşescu által kitervelt elrománosítás céljából más megyékből telepítettek ide, és szemlátomást gyarapodnak most is.
Érthetetlen számomra, hogy miért éppen a régebbi, idősek lakta városrészt kell egy nagyon fontos szolgáltatástól megfosztani. Talán épp a két negyed közötti különbség miatt?
Ja, hogy van autóbuszjárat a Büdöskúttól a vasútállomásig, és ezen ingyen utazhat a már semmi hasznot nem hajtó, elöregedett polgár, telik az idejéből? Hát, ellenkező irányban is ugyanakkora a távolság, és a fiatalabb, fürgébb járású emberek könnyebben el tudnák intézni ügyes-bajos dolgaikat a központi vagy a szemerjai postahivatalnál. Miért kell azt is elrontani, ami évtizedek óta olajozottan, hibátlanul, az ügyfelek megelégedésére működik?
Hogy nincs pénz egy ekkora városban három postafiók fenntartására, ezért kell munkanélkülivé tenni jópár embert – ez talán hihető magyarázat lenne, csakhogy nagyon sok kevésbé fontos kiadásra mégis jut! Ez az, ami felháborítja, gondolkodóba ejti az embert.
BÍRÓ MIKLÓSNÉ TOMPA ENIKŐ, Sepsiszentgyörgy
