Korszakváltó világot élünk, melyben nekünk az a feladatunk, hogy átmentsük értékeinket, különben mi is értéktelenné válunk – fogalmazta meg Györgyi Zsolt tiszteletes a Maksán vasárnap első alkalommal szervezett, a Bethlen Gábor Alapítvány támogatásával megvalósult Hagyományok ünnepének üzenetét. A sorozatindítónak tervezett, közösségépítő és értékmentő célú rendezvény, ha indulásnak kissé szegényesre is sikeredett, a folytatás szükségességét felmutatta, hiszen a maksaiak szép számmal vettek részt a nap történéseiben, múltból merítve erőt eljövendő holnapokhoz.
Az istentiszteleten s majd a templomkerti rendezvény megnyitóján is kiemelte Györgyi Zsolt tiszteletes: a Hagyományok ünnepének célja átmenteni, amit őseink ránk hagytak – eme értékek felmutatására hívtak meg helybeli és a közeli falvakból mesterembereket, és ugyancsak e célból a háromszéki, barcasági, kászoni gyerekek és fiatalok alkotta barantás csapatot is, kiknek hosszúra sikeredett bemutatója miatt már csak azért sem zúgolódott szervező és közönség, mert Elekes Tibor, a barantások vezetője olyan történelemleckében és magyarságtudati felkészítőben részesítette a vénasszonyok nyarát élvező falubelieket és vendégeket, hogy végül a bemutatót záró barantakörbe majd minden résztvevő bekapcsolódott, és a közben süldögélő kürtőskalácsot is feledték szaporán forgatni az ügyes kezű maksai asszonyok, kik jóféle étket is kínáltak, készítve a tokányt, mi székelynek ilyentájt fő étke, káposztából és pityókából.
A hagyományos mesterségekkel való ismerkedés eztán következhetett, a pontosan célzó barantások – kik a társuk kezében tartott burjánszálat centinként aprították ostorukkal – bemutatóját követően nem csoda, ha legtöbben éppen a fogatterelő és csattogtató, ám szükség esetén veszélyes fegyverként is használható kézbeliket kínáló asztalnál sorakoztak, de nézték az időt nem pocsékoló kosárfonót is munka közben, és nemcsak a tiszteletes bátorítására, hanem eredendő kíváncsiságuktól hajtva, különösen a gyerekek érdeklődtek a fazekas szakma rejtelmei iránt, faggatták az idősebbeket a mára már faluhelyen is ritkaságszámba menő házikenyér-készítés fortélyairól. Ajándék a helybeli közösségnek, hogy Kakas Zoltán néprajzos falubeli, természetes hát, hogy ritka szép és gazdag írott-tojás-gyűjteménye javát az imateremben kiállította, róluk előadást is tartott, és a tiszteletes felesége a templomkerti kíváncsiskodástól felbuzdult gyerekeket egy-két minta elkészítésébe is beavatta. A hagyományos mesterségek mellett természetesen a néptánc is „szóhoz jutott” a kézdiszentkereszti Tisztás tánccsoport jóvoltából, és az ünnep nem tűzijátékkal zárult, minek helye nem lévén e környezetben, hanem estébe nyúló beszélgetésekkel tegnapokról, máról és még a holnapról is.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
