Sokaknak nagy meglepetést okozott, hogy Barack Obama elnök majd’ egyhetes háborús fenyegetőzés után váratlanul és bizonytalan időre elhalasztotta a Szíria ellen indítandó légitámadást, s az amerikai törvényhozásra hárította az újabb háború megindításának felelősségét.
Kétségtelen – az egész világ tudja – , hogy Szíriában rettenetes dolgok történnek, az is, hogy Aszad véreskezű zsarnok, s hogy a 2011 márciusában kezdődött polgárháború rendkívül nagy emberáldozatot követel, több millió ember menekül a terror uralta országból. A háborúk – még akkor is, ha „csak” légicsapásokra korlátozódnának – lángba boríthatják a Közel-Keletet, ahol régi és újabb ellenségek ugorhatnak egymás nyakának. Ráadásul a két világhatalom, Amerika és Oroszország közti viszonylagos béke is megbomolhat. Putyin elnök ugyanis szövetségesének tekinti Aszadot, s nem hisz abban, hogy a szaringáztámadást a kormánycsapatok hajtották végre. A bizonyítékok, melyeket John Kerry amerikai külügyminiszter a világ elé tárt, kevésnek bizonyultak, emiatt Amerika európai szövetségeseinek egy része szabályosan kihátrált a háborús politika mögül. Elsőnek a Washingtonhoz mindig hű brit parlament mondott nemet, a jelek szerint a választások előtt álló németeket sem feszíti harci kedv, a lengyelek határozottan ellenzik a Szíria elleni légicsapást. Az Egyesült Államok lakosságának egy része hetek óta tüntet, a kongresszusban sincs e tekintetben egyetértés. Egyebek közt ezek miatt torpant meg Barack Obama.
Európa mintha megelégelte volna Amerika harci kudarcait, Afganisztánt, Iránt, s a maga részéről nem kér a háborúból. Ráadásul az Egyesült Államok mai napig nem hozta nyilvánosságra azokat a „megdönthetetlen bizonyítékokat”, melyek azt igazolnák, hogy a szaringáztámadást a szíriai kormányerők hajtották végre, s bár John Kerry külügyminiszter azt hajtogatja, az Aszad-kormány a saját népére támadt, és ezzel megszegte a nemzetközi normákat, a világ, illetve Washington szövetségesei nem felejtik: hamis indokokkal indította el 2003-ban George W. Bush az iraki háborút.
Barack Obama ma Stockholmban skandináv vezetőkkel találkozik, akik úgyszintén ellenzik a katonai intervenciót. Onnan Szentpétervárra, a G20-értekezletre utazik, de valami miatt Putyinnal négyszemközti találkozót nem tartanak.
Sejthető, Obama nem Szíria elnyomott népeiért, a polgárháború lezárásáért, új államrend kialakításáért indított volna légicsapást, hanem az ország hatalmas kőolajkincseiért. Korábbi, a Közel-Keleten vívott amerikai háborúk idején vetette fel egy politikai elemző: az Egyesült Államok akkor nyerné vissza hitelét, ha végre egy muroktermelő ország népeinek szabadságharcában állna az elnyomottak oldalára.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
