Huszárszobor-avatás és Mária-búcsú

Az ünnepségen megjelent harminc háromszéki, maros­széki, gyergyószéki és csíkszéki huszár az altorjai plébánia elől a baróti fúvószene­karral és mazsorettcsoporttal, valamint a frissen alakult cserkészcsapattal az élen vonult az ünnepség helyszínére, ahol aztán a huszárok díszőrséget álltak a szobor körül. A huszárszobor-avatást az tette indokolttá, hogy immár három éve itt tartják a Kárpát-medencei huszárakadémiát, s ezentúl minden esztendő februárjában itt kerül majd sor a huszárok előléptetésére. A lovasszobor leleplezését követően Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke méltatta a háromszéki huszármozgalom kilencvenes évek eleji újraéledését, s szólt a hagyomány mai ápolóiról is. Miholcsa József szobrász elmondta: ezzel a szoborral régi, dédelgetett álma valósult meg, hiszen pályafutása első lovasszobrát készítette el, melyben szobrász hivatása és a katonai hagyományőrző küldetése egyesült. Olyan szobrot készített, amelyre büszke – mondotta Miholcsa József. A szobrot Hatos Mihály altorjai plébános szentelte meg.
A koszorúzás és himnuszaink közös eléneklése után az ünneplő tömeg a fúvósokkal, mazsorettekkel és cserkészek­kel az élen, lovasokkal és szekeresekkel a Mária-kápolnához, a búcsú helyszínére vonult, ahol tizenkét órakor kezdetét vette az ünnepi szentmise, melynek fő celebránsa Böjte Csaba ferences atya, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője volt. Emlékeztette a nagy- számban megjelenteket: Fe­renc pápa arra biztatta híveit, hogy a világbékéért imádkozzanak. Csaba testvér a pénteki román–magyar foci­mérkő­zésre is kitért, sajnálatosnak tartva, hogy Bu­karestben mek­­kora indulatok szabadultak el. A ferences atya követendő példaként említette Szent László ki­rályt, Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet, Deák Ferencet, a haza bölcsét, az erdélyi ma­gyar politikai pártokat és politikusokat pedig arra kérte, hogy a közös cél ér­dekében igyekezzenek szót érteni, mivel csak közösen, összefogva lehetünk erősek.