Elkezdődött a magyar országgyűlés őszi ülésszakaÚjabb támadásokra számít Orbán

Orbán Viktor az újabb rezsicsökkentésről szólva úgy fogalmazott: ez nem pusztán egy bátor és szokatlan intézkedés, a rezsi­csökkentés Magyarország függetlenségéről szól. Korábban ugyanis kiszolgáltatott volt az ország a pénzvilágnak, az uniós bürokratáknak és politikusoknak, a mohó multinacionális vállalatoknak, amelyek hol rossz hitelekkel, hol politikai nyomással, hol pedig telhetetlen profitelvárásokkal olyan magasra emelték az árakat, hogy végül a magyar családok fizették a legtöbbet a gázért és a villanyért egész Európában. Ezzel szemben szerinte a rezsicsökkentés éppen annak a szimbóluma, hogy Ma­gyarország képes önálló és független, a magyar emberek érdekeit szem előtt tartó gazdaságpolitikát folytatni. A visegrádi Fidesz–KDNP-frakcióülésen meghozott másik döntésről, a devizahitelesek ügyéről a miniszterelnök megismételte azt az álláspontját, amely szerint ezen szerződések megkötésekor a bankok visszaéltek saját helyzetükkel, az emberek jóhiszeműségével, mert úgy terjesztették el a devizaköl­csönöket, hogy közben ismerték a lehetséges kockázatokat, pontosan tudták, mi lesz, ha elszabadulnak az árfolyamok, hiszen az összes árfolyamkockázatot jó előre áthárították az ügyfelekre. Orbán Viktor mindezt elfogadhatatlannak nevezte, emlékeztetve, hogy ezért arra szólították fel a pénzintézeteket: november 1-jéig javítsák ki a devizahiteleket. Ha ezt nem teszik meg, a kormány lépni fog – erősítette meg. Kijelentette ugyanakkor, hogy a devizahitelesek megsegítése és a rezsicsökkentés folytatása miatt további bírálatokra és támadásokra számít, de – mint mondta – „állunk a viták elébe, és küzdünk az igazunkért”. A miniszterelnök szólt az elmúlt hónapok eredményeiről is: a kormány ki­szabadította az országot az uniós túlzottde­ficit-eljárás alól, rendbe tette az ország pénz­ügyeit, emellett kiszabadult az ország a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szorításából is, hiszen a kabinet idő előtt visszafizette az előző kormány által felvett hitelt. „A visszafizetéssel véget vetettünk annak az állandó nyomásnak, amellyel a nemzetközi pénzügyi szervezetek a megszorítások politikáját akarták ránk erőltetni” – jelentette ki, majd hozzáfűzte: megvédték a nyugdíjasok pénzét és a családi adókedvezményt, továbbá fenntartották a multinacionális vállalatok és a bankok különadóit. Orbán Viktor szerint a csökkenő infláció azt jelzi, hogy Magyarországon lassabban emelkednek az árak, mint más országokban. Szintén eredményként említette, hogy tovább csökkent a munkanélküliség és nőtt a foglalkoztatottak száma, a kormány pedig megalapozott, ésszerű béremeléseket hajt végre, nem hitelből növeli az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok bérét. Megtörtént a növekedési fordulat, már nem mások pénzén tengődünk, hanem saját lábunkon állunk – jelentette ki a kormányfő. Hozzáfűzte u­gyanakkor: az eredmények ellenére sincs ok az elbizakodottságra, tovább kell menni „a saját utunkon”. „A jövőben se hallgassunk azokra, akik le akarnak beszélni minket a saját utunkról és a saját megoldásaink­ról (…), vállaljuk a vitákat és a konfliktusokat” – mondta.
A kormányfő felszólalására az or­szággyűlési pártok is reagáltak. Schiffer András, az LMP frakcióvezetője leszögezte: Orbán Viktor állításával szemben Magyarország nem teljesít jobban, csupán kevesek – a kormányoldal oligarchái – járnak jobban, de az ország nem gyarapodik. Elismerte: fontos nemzetpolitikai cél az ország függőségének oldása, azonban amíg 2009-ben ezermilliárd forint áramlott ki az országból, addig az Orbán-kormány alatt a duplájára nőtt a jövedelemkiáramlás. Mesterházy Attila MSZP-elnök szerint a kormányfő beszéde az 50-es, 60-as évek pártkongresszusainak beszédeit idézte. Úgy értékelte, Orbán Viktor beszéde egy ígéretcunami volt, amely nem fog véget érni, mert a kormány nem kormányoz, hanem kampányol. A KDNP képviseletében Harrach Péter frakcióvezető a társadalmi igazságosság szempontját, a terhek arányos elosztását hangsúlyozta. Vona Gábor Jobbik-elnök furcsának tartotta, hogy az MSZP felszólalója oktat ki a devizahitelesek megmentésével kapcsolatban, de a miniszterelnök által elmondottakat is melldöngetésnek, nem pedig reális helyzetértékelésnek tartotta. Rezsibűnözőknek nevezte a szocialistákat, akiknek a regnálása alatt jelentősen emelkedtek a költségek, egyúttal arra bátorította a kormányt: folytassa a csökkentést. A legfontosabb kérdésnek eközben azt tartotta: ha a kormány tudta, hogy igazságtalan tételek vannak a rezsi­számlákban, akkor miért csak a ciklus utolsó évében kínált erre megoldást. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője kifejtette: nincsenek könnyű helyzetben „a szocialista, bajnaista és gyurcsányista képviselők”, hiszen egyszerre kell kommunikálniuk, hogy ellenzik a rezsicsökkentést, valamint azt, hogy maguk is rezsit akartak csökkenteni. Szerinte a nyolc év során a baloldali kormányok világosan megmutatták, hogy amikor választani kellett, kinek a pártján álltak: a bankokén, a multik oldalán – jelentette ki.