ENSZ-statisztikák jelentek meg nemrég a nemzetközi munkaerő-vándorlás legújabb adataival, s kiderült, hogy az alig 19 milliós Románia olyan óriásokat megközelítő kibocsátó állammá vált, mint a földkerekség legnépesebb állama, Kína.
Csak míg Kínában az 1,2 milliárdos lélekszám mellett bizonyára alig számít valamit az a félmillió ember, aki 2011-ben elhagyta az országot, Románia a maga 310 ezer kivándorlójával bizony ismételten rendkívüli érvágást, életveszélyes vérveszteséget szenvedett el. Olyan érvágást, mely a két évtizedes menekülésszerű migrációsorozat nyomán már az államháztartás és azon belül a társadalombiztosítás rendszerét is felborulással fenyegeti, mi több, államcsőd veszélyét vetíti előre.
Nem lehet mindezt az ország viszonylagos fejletlenségének, modernizációs lemaradásának számlájára írni, hiszen tapasztaljuk nap mint nap, hogy a politikai elit nem ésszerű reformfolyamatra és fejlesztésre összpontosítja erejét, hanem önös érdekeitől elvakítva a közérdeknek úgyszólván fittyet hány, hamis célokat követ. A helyzet javulását nem mozdítja elő, hanem úgy viselkedik, mintha éppen a rendetlenség fenntartásában volna érdekelt.
A tragikus demográfiai folyamatoknál maradva – valóságos kiürülése folyik az országnak szakmai képzettség, vállalkozó kedv dolgában is, nemcsak népességileg –, a fiatalabb korosztályok tömeges eltávozása kétszeres csapást jelent az államra és az itthon maradókra, hiszen a természetes nemzedékváltást is elakasztja, társadalmunkat leginkább fejlődőképes rétegeiben csonkítja meg. E helyzet megváltoztatása, e folyamatok megfordítása kellene hogy legfőbb célja legyen minden, népéhez ragaszkodó politikai elitnek, e vizsgán kellene legalább átmenő jegyet elérnie ahhoz, hogy némi megbecsülést érdemeljen ki.
Ehelyett mit látunk? A képtelen vasúti privatizáció, a székelység autonómiatörekvéseinek elgáncsolása, elavult nemzetpolitikai kizárólagosságok erőltetése, a verespataki aranykitermelés tervezett engedélyezése – mindez nem azt szolgálja, hogy Románia minél lakhatóbb legyen, marasztalja fiataljait, és egzisztenciát teremtsen nekik, hanem mintha minden a sorsrontás átkától sújtottan pontosan az ellenkező célt szolgálná. Ma – miként a zűrzavaros hazudozásba és tényhamisításba torkollott népszámlálás is bizonyította – három és fél millió román állampolgár keresi külföldön a boldogulás lehetőségét, s téved, aki úgy véli, hogy ezek kiadós hányada – köztük sok magyar – nem veszett el örökre az ország számára.
A nemzeti jelszavakat pufogtató román politikai elit ismételten megbukott az utóbbi két és fél évtized vizsgáin, teljes csere, a társadalom általános átszervezése segíthetne mindezen. S attól nem lesz az ember derűlátóbb, hogy erre kilátás még középtávon sincs.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
