A Plugor Sándor Művészeti Líce­umban hétfőn 625 diák kezdi az új tanévet, 42-en először lépnek be az iskola kapuján. A 112 főnyi tantestületben 67-en mű­vészeti tantárgyakat, 45-en általános mű­veltségi tárgyakat tanítanak. Se­bestyén-Lázár Enikő három évig vezette a művészeti líceumot, lapunknak azt mondta, az iskola egész embert kíván, ő pedig több időt szeretne tölteni gyermekeivel, ezért mondott le igazgatói tisztségéről. Az új igazgatót elképzeléseiről kérdeztük.
Lőfi Gellért: Sebestyén-Lázár Enikő nagyon jó munkát végzett. Az előző években próbálta a tanoda fejlődését a korábbinál fiatalosabb lendülettel elősegíteni, ezt több programunk is szolgálja. A megyei tanács támogatásával rendszeresen tartottunk interaktív zenei órákat falvakon, folyamatosan kivittük a diákokat az iskola négy fala közül. Ez nemcsak a mi tanítványaink számára hasznos, hanem el tudjuk juttatni a klasszikus zenét elszigeteltebb falvakba, ahol a diákok egy negyvenöt perces, nagyon intenzív zeneórát hallhatnak. Fúvós­együt­te­seket, vonósokat, énekszakosokat, zongoristát vit­tünk, és amellett, hogy bemutattuk a hang­szereket, meg is szólaltattuk azokat. Ezt szeretnénk folytatni. Talán ennek következtében egyre többen jelentkeznek a középiskolai felvételin, ez remélhetőleg az iskola színvonalát is emeli, mert ki tudjuk választani a legjobbakat, a legtehetségesebbeket, akik igazán megérdemlik, hogy a művészeti líceum diákjai legyenek a zene, a képzőművészeti vagy a kétévenként induló drámaosztályban.
– Művészetek vonatkozásában eddig sem volt hiány eredményekben, hisz a diákok egyéni és csoportos (kórusok és zenekarok) versenyekről majdnem mindig díjakkal térnek haza, ellenben az általános műveltségi tárgyakból gyengén teljesítenek, amit a nyolcadikos záróvizsgán és az érettségin elért eredmények is bizonyítanak. Kíván-e változtatni ezen az iskola?
–  Próbáljuk elérni, hogy nagyobb legyen a tanulási kedv, de azt figyelembe kell venni: diákjainknak szinte egész napos a programjuk az iskolában, és otthon is kell gyakorolniuk. A középiskolában a három főhangszeróra mellett van még egy zongoraóra, egy-két zenetörténelem, két-három zeneelmélet-óra, három-négy kórusóra, zenekari óra, a kötelező általános műveltségi tárgyakból pedig nagyjából ugyanaz a heti óraszám, mint egy humán osztályban az elméleti líceumokban. A középiskolában délelőtt vannak a művészeti órák, délután az általános műveltségi tárgyak, a kisebbeknél fordítva. A hangszereseknek mindennap kell gyakorolniuk, egy-két nap kiesés sokat számít.
– Ha a program valóban túlzsúfolt, hová fér az új kínálat, milyen tárgyakról mond le az iskola ahhoz, hogy  a népzene-, dzsessz-, könnyűzene-oktatás is helyet kapjon?
– Nem valami helyébe hozzuk be az említett zenei műfajokat, hanem választhatóként a meglévő program mellé, ehhez ellenben elő kell teremtenünk az anyagiakat, meg kell keresnünk a törvényes lehetőséget, hogy működhessenek ezek a műhelyek. Az iskolában több olyan pedagógus dolgozik, aki ezt taníthatná, de a városban is sok a jó muzsikus, akit bevonhatnánk az oktatásba. Talán az iskolaalapítványon keresztül finanszíroznánk, ennek kidolgozása folyamatban.
– Tehát az iskola marad a nyitásnál, ami azt is jelenti, hogy gyakran találkozunk majd a diákok alkotásaival, produkcióival a kiállító- és előadótermekben?
– A lényeg, hogy a gyermekeket minél többször tudjuk pódiumra állítani itthon és külföldön, hisz ez folyamatos munkára ösztönzi őket, és ezáltal is összeforrottabb együtteseket, kamarazenekarokat tudunk létrehozni. A képzőművészeti tagozatosok számára is lehetőséget teremtünk, hogy jobban megismerjék az emberek, mi történik egy művészeti líceumban. Amíg valaki nem jön be az iskolába és saját szemével nem tapasztalja meg, hogy a gyermekek milyen alkotómunkában vesznek részt, addig nem nagyon tudja átlátni azokat a dolgokat, amelyek itt megszületnek. Itt minden kis teremben mindennap megszületik egy kis csoda.
                                                                   *
Lőfi Gellért 1984-ben született Sepsiszentgyörgyön. A Waldorf-óvodában Valádi Enikő figyelt fel tehetségére és irányította a zeneiskolába, ahol Sebestyén Lajosnál tanult tizenkét éven keresztül hegedű főszakon. A brassói Transilvania Egyetem zene fakultásán végzett zenepedagógiát, ugyanott mesterizett karvezetés és stilisztika szakon. Hetedik osztályos korától tizenkét évig volt kántor a sepsiszentgyörgyi Szent Benedek-templomban, kisebb miseszámmal jelenleg is kántorkodik a Krisztus Király-templomban, ahol vezeti a Laudate kórust és a templom kamarazenekarát, elnöke a templom mellett működő Vox Celestis Alapítványnak. Énekel a brassói Fekete-templom Jugendbach kórusában, zenél az Evilági együttesben, alkalmanként különböző kamaraformációkban muzsikál. Lőfi Gellért hetedik éve tanára a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceumnak,  karmestere az iskola Campanella gyermekkórusának.