Románia 2007-ben ratifikálta a regionális és kisebbségi nyelvek chartáját, bár az erről szóló törvény egyértelmű, alkalmazása mai napig akadozik. Az Európa Tanács (ET) szakértői csoportja a nyáron tájékozódott a charta előírásainak betartásáról, a kormány és az érintett minisztériumok mellett a nemzeti kisebbségek szervezeteinek véleményére is kíváncsiak voltak.
Az RMDSZ felkérésére Márton Árpád képviselő az igazságszolgáltatásban tapasztalható helyzetet térképezte fel, és a tapasztaltak alapján törvénymódosítást is kezdeményezett: hat jogszabályt kell kisebb-nagyobb mértékben kijavítani, hogy egyértelműen és minden szinten érvényesíthető legyen az anyanyelv használatának joga.
Az ET szakértői csoportja kérdőívet küldött az érintett intézményeknek, szervezeteknek, melyben elsősorban a legutóbbi, három évvel ezelőtti ellenőrzés óta történt változásokról érdeklődnek. Az igazságszolgáltatásra vonatkozó fejezetben 13 kérdést tettek fel, s mint kiderült, csupán kettő esetében egyértelműen pozitív a válasz, a többinél csak részben vagy egyáltalán nem biztosított a charta előírásainak alkalmazása.
Az európai dokumentum előírja, hogy a kisebbségekhez tartozó személynek a büntető eljárásban, a polgári vagy közigazgatási eljárásban egyaránt joga van költségmentesen anyanyelvén felsorakoztatni érveit szóban és írásban. A büntető eljárás esetében ez a jog érvényesíthető, a másik két esetben azonban nem, nagyon sok helyen nem fogadják el a magyar kérést, dokumentumot, illetve fizetni kell a fordításért.
Márton Árpád módosító javaslata lehetővé tenné, hogy mindenhol biztosítsák a magyar nyelv használatát, ne az érintetteknek kelljen fizetniük a hitelesített fordításért, tolmácsért. Az indítvány azt is tartalmazza, hogy az állam köteles megfelelő személyzetet biztosítani ehhez, hisz legtöbbször erre hivatkozva utasítják el az ilyen jellegű kérést. Lehetővé kellene tenni, hogy a bírák záróvizsgájuk előtt nyelvvizsgát tegyenek valamelyik kisebbségi nyelvből – mondotta a képviselő. Érvelése szerint azokon a bíróságokon, amelyek körzetében 20 százaléknál nagyobb a magyarság aránya, kellene lennie legalább két, magyarul is tudó bírónak, ügyésznek, s a kisegítő személyzet soraiba is alkalmazni kellene magyar nyelvet ismerőket, ez tenné lehetővé a törvény zökkenőmentes alkalmazását. Számításai szerint ezt három táblabíróságon (Nagyváradon, Marosvásárhelyen, Brassóban), hat megyei törvényszéken és 16 helyi bíróságon kellene alkalmazni.
Márton Árpád elmondta, nemcsak az igazságszolgáltatásban vannak gondok a charta alkalmazásával, de számos fennakadás tapasztalható a közigazgatásban és más ágazatokban. Ezekre mind felhívták a szakértők figyelmét. Azt nem tudta megmondani, hogy a vizsgálatnak milyen következtetései, következményei lesznek, elkészül egy jelentés, azt továbbítják az Európa Tanácsnak, amely eldönti, milyen intézkedést tart szükségesnek.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.