Közös nyilatkozatban utasították el az erdélyi történelmi magyar egyházak a verespataki bányaprojektet és a kormánynak a beruházás megvalósítását szolgáló törvénytervezetét.
Tegnapi nyilatkozatukban a református, a római katolikus, az evangélikus-lutheránus és az unitárius egyházak vezetői emlékeztettek arra, hogy fenntartják a tíz évvel ezelőtt kifejtett elvi álláspontjukat. „Természeti környezetünket Isten teremtette, épített és másfajta kulturális örökségünket a környéken élő mindenkori emberek hozták létre utódaik számára. Mindezen értékeket kötelességünk megvédeni bármilyen közvetlen rombolástól és évszázadokra kiható veszélyforrástól” – áll a nyilatkozatban. Az egyházfők emlékeztetnek arra, hogy verespataki templomaik, temetőik és más helybeli örökségeik egyházaik tulajdonát képezik, amelyekről nem kívánnak lemondani, és eredeti állaguk és helyszínük erőszakos megváltoztatását sem tudják elfogadni. Románia alkotmányára hivatkoznak, amely előírja az egészséges és természetes környezethez való jogot, valamint a magántulajdonhoz való jog sérthetetlenségét. Utalnak ugyanakkor az Európai Parlament 2010-es határozatára, amelyben a testület állást foglalt a ciántechnológiás bányászat európai betiltása mellett.
„Tiltakozunk a természetrombolás, a magántulajdon megsértése, a kulturális értékek rombolása ellen, ami a jogszerűtlen törvénytervezet elfogadásával és végrehajtásával bekövetkezne. Felszólítjuk a kormányt, hogy vonja vissza a kifogásolt kezdeményezését! Amennyiben erre nem kerül sor, felkérjük Románia parlamentjének tagjait, hogy az ügydöntő szavazáskor utasítsák el ezt a törvénytervezetet” – áll a nyilatkozatban.
Az egyházfők arra szólítják fel a kormányt, foganatosítson célirányos intézkedéseket a környék munkanélküliségének és más szociális problémáinak megoldására.
Különbizottság alakult
A tervezett verespataki bányaberuházás ügyében különbizottságot alakított a parlament, a grémium feladata társadalmi vitát folytatni a sokat vitatott ciántechnológiás aranykitermelésről, valamint az azt elősegítő törvénytervezetről. A parlamentben tegnap tartott szavazáson 311-en mondtak igent a különbizottság létrehozására, öten ellene voltak, 15-en pedig tartózkodtak. Az ellenzéki Demokrata Liberális Párt (DLP) nem értett egyet a bizottság felállításával, ezért képviselői és szenátorai nem vettek részt a szavazásban.
A különbizottságnak szociáldemokrata párti elnöke lesz, az RMDSZ részéről Korodi Attila képviselő és Végh Sándor szenátor vesz részt a testület munkájában. Korodi elmondta: a bizottság állásfoglalása nem lesz kötelező érvényű, ugyanis a Verespatak-törvénytervezet esetében is a normális eljárást alkalmazzák, azaz a különbizottság után a szakbizottságok is véleményezik a tervezetet, majd ezt követően szavaz a szenátus, illetve ebben az esetben az ügydöntő jogkörrel rendelkező képviselőház. Korodi szerint a kormány hibázik, hiszen a társadalom meghatározó része azt várja el, hogy vonja vissza a beruházást elősegítő törvénytervezetet. A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy amennyiben Románia nem mond egyértelműen nemet erre a beruházásra, a kanadai beruházó a törvénytervezet esetleges elutasítása után is kérheti a bányaprojekt engedélyezését.
Az úgynevezett Verespatak-törvénytervezetet a kormány augusztus végén terjesztette a parlament elé. A különbizottság megalakításának ötlete azt követően merült fel, hogy a kormányzó Szociál-Liberális Szövetségben vita támadt a bányaberuházást támogató szociáldemokraták és az azt ellenző liberálisok között.
