Két új állandó tárlattal büszkélkedhet a zabolai Csángó Néprajzi Múzeum. Az intézmény fennállásának tizedik évfordulója alkalmával nyitották meg a Békebeli otthonok – egy pávai tanítócsalád lakáskultúrája és A zabolai Condrea família otthona című kiállítást. Előbbi teljes bepillantást nyújt a XIX. században kezdődő polgári életvitelnek megfelelő, értelmiségiek, tanítók, papok, jegyzők, orvosok körében elterjedt lakáskultúrába.
A pávai Bartha László néptanító családi házában Barabás Géza által megőrzött bútoregyütteseket a magyarországi Nemzeti Kulturális Alap támogatásával vásárolhatta meg a múzeum. A pávai tanítódinasztia kúriájában fennmaradt tárgyak a XIX–XX. század fordulóján ható szecesszió jegyében készültek Kézdivásárhelyen, Kovásznán és Brassóban. A pávai bútoregyütteseket a Zabolán élt Kondra Jenő és György Matild úri szabók ebédlőjével egészítették ki. A Dimény Attila által rendezett kiállítás egy háromszéki tanítócsalád jellegzetes lakáskultúráját és életmódját s egy kézműves família életstílusát, törekvéseit tárja elénk.
A kiállítás berendezésében sokat segített, hogy 2011-ben – amikor a múzeum megszerezte a bútorokat – a Bartha házaspár pávai otthonában részben külön voltak a bútoregyüttesek. A lakótérben külön a szalon, az ebédlő és a hálószoba is – mesélte érdeklődésünkre a kiállítás rendezője, Dimény Attila, a kézdivásárhelyi múzeum vezetője.
A kiállítás követi ezt a rendet. Belépve jobbra, a szalonban találja magát a látogató, ezt követi a szintén fontos ebédlő – amely a polgárosodás idején már elkülönült a konyhától. Nagyban hozzájárul a család „módjának” megmutatásához – jegyezte meg Dimény Attila. A XIX. század egyik legnagyobb „vívmánya”, a hálószoba is helyet kap a tárlatban. Ebben az időszakban jelent meg a gyerekszoba is, habár használatban még elmaradt a mai kor szokásaitól. Vidéki környezetben a hálószoba spanyolfallal elkülönített része volt a fürdőszoba (városon ez külön helyiség volt), ami valójában egy tisztálkodósarok – korabeli berendezése a kiállításon is megtekinthető. A tárlat külön része egy XX. századi neobarokk ebédlő is, ez családi örökségként került a múzeumba, alapítója, Pozsony Ferenc ajánlotta fel.
Hasonlóan teljes, XIX. századi polgári lakásbelsőt ma már nehéz egyben megtalálni. A bútor megvásárlása után törekedtek a lakóteret kényelmessé tevő, a polgári életvitelre jellemző apróbb kellékek beszerzésére. A kiállításon látható tárgyak közül sok nem az egykori bútortulajdonosoktól származik. Ami viszont egyedi, hogy a falakon látható képek Zaboláról és Páváról kerültek a múzeumba. Ha a környékbeliek ide látogatnak, régi ismerősökre, rokonokra ismerhetnek a képeken – mondta Dimény Attila. Az együttes pénzbeli értékét nem tudta ugyan megbecsülni, viszont elmondta: értékét elsősorban teljessége adja, manapság ritkán lehet egyben látni egy korabeli lakás teljes berendezését.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
