Elkészítette a Most–Híd szlovák–magyar vegyes párt a nemzetpolitikai stratégiáját és célkitűzéseiket megfogalmazó, Vízió 2016 című dokumentumot, amelynek részleteit Pozsonyban mutatta be a párt vezetősége tegnap. A dokumentum széles körű, több közéleti kérdéskört magában foglaló cselekvési tervnek az egyik – az emberi és kisebbségi jogokat érintő – része. A Vízió 2016-nak a gazdasággal, a közszférával, a régiókkal és az európai politikával foglalkozó részeit a későbbiekben ismertetik.
Bugár Béla, a Most–Híd elnöke elmondta: a dokumentum megfogalmazásával az egyik céljuk az volt, hogy politikai partnereik és a választók számára kifejezésre juttassák azokat a stratégiai céljaikat, amelyektől a jövőben nem kívánnak eltérni. Ez azt is jelenti, hogy azok elfogadása feltételnek számítana egy leendő kormánykoalíció létrehozásáról folytatandó tárgyaláson.
A párt nemzetpolitikai stratégiáját öt kulcspontban fogalmazták meg, ezek az önmeghatározás, az identitáspolitika, az önkormányzatiság, az oktatásügy és a nyelvi jogok terén maguk elé tűzött célokhoz kapcsolódnak. A dokumentumnak az önmeghatározást érintő első része a magyar kulturális nemzet részeként határozza meg a szlovákiai magyarságot. A Most–Híd ebben a fejezetben többek között a Szlovákiában élő magyar közösség által lakott terület megnevezésére a „túlságosan terhelt” Felvidék kifejezés helyett a Dél-Szlovákia kifejezés konzisztens használatára, valamint az ott élő magyarság közös szimbólumainak kiválasztására tesz javaslatot. A párt a dokumentum identitáspolitika című fejezetében azt a véleményét juttatja kifejezésre, miszerint a jövőben a nemzetiség helyett a nyelvet kellene a nemzetpolitika központjába helyezni, és ezzel összefüggésben kezdeményezni kívánják, hogy a népszámlálások során lehetővé váljon a „többes nemzetiségi identitás” bevallása. Az önkormányzatiság, vagyis az autonómia megteremtésének kérdéskörében a Most–Híd a kulturális és oktatási önkormányzatiság jogának megszerzését írja le stratégiai célként, ugyanakkor a területi autonómia létrehozását „nem adekvát megoldásként” jelöli meg. A célkitűzések sorában létkérdésnek minősítik az autonóm szlovákiai magyar oktatásügy létrehozását, ezzel összefüggésben a magyar oktatási intézmények legnagyobb hátrányaként a szlovák nyelv oktatásának módját nevezik meg, amelyre megoldásként a szlovák nyelv idegen nyelvként való oktatását ajánlják. A stratégia a nyelvi jogok tekintetében a legfontosabb, ám távlati célként számol a magyar nyelv hivatalos regionális nyelvként való elismertetésével Szlovákiában, ezzel kapcsolatban elsődlegesen a jelenlegi szabályozás szellemiségének a megváltoztatását tűzi ki célul, az „ami nem kötelező, azt is lehet” elv irányába.
