George Maior, akit a parlament verespataki különbizottsága hallgatott meg, azzal indokolta tevékenységüket, hogy a verespataki aranybánya-beruházás nemzetbiztonsági kérdésnek számít, annak kiterjedt gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi és örökségvédelmi hatásai miatt. Mint mondta, a szolgálat figyelmét nem kerülték el azok a „szélsőséges zöld-anarchista csoportosulások” sem, amelyek megpróbálták eltéríteni a beruházás ellenzőinek „legitim” tüntetéseit.
Az RHSZ igazgatója szerint összesen hetven illetékes tisztségviselő kapott jelentést a titkosszolgálattól az elmúlt években. Ezek a dokumentumok egyben részletes elemzést tartalmaztak arról, hogy melyek a beruházás kockázatai, és milyen haszonnal járna a megvalósítása. Leszögezte: a titkosszolgálat nem tud állást foglalni a beruházás célszerűségéről, csak annak a kötelességének tesz eleget, hogy információkkal lássa el a döntéshozókat. Maior nem kívánt a Verespatak-bizottság tagjainak kérdéseire válaszolni. Az ülés végén az RHSZ tevékenységét felügyelő parlamenti bizottság elnöke, Georgian Pop kijelentette: nem tud arról, hogy a tüntetéseket szélsőséges csoportok eltérítették volna.
A verespataki aranybánya-beruházást ellenző civil szervezetek csaknem egy hónapja folyamatosan tüntetnek. A különbizottságban eddig több minisztert hallgattak meg. A beruházás mellett foglalt állást például Rovana Plumb környezetvédelmi miniszter és Dan Şova, a nagy infrastrukturális beruházásokért felelős tárcavezető, aki tegnap úgy nyilatkozott: a román állam annak ellenére köteles kiadni a kitermelési engedélyt, hogy a parlament ellene szavaz. A beruházó ugyanis nem feltétlenül kér kártérítést Romániától, hanem be is perelheti a bécsi vagy a washingtoni törvényszéken, és az ottani bírák kötelezhetik Bukarestet az engedély kiadására, ez pedig sokkal előnytelenebb helyzetbe hozná a román államot, mint amilyenben most van.