Legutóbb 1996-ban, Bill Clinton elnöksége idején fordult elő az Egyesült Államokban, hogy a kormányzat részlegesen fizetésképtelenné vált, mert a kongresszus nem biztosította a finanszírozást a kezelésében álló hivatalok és intézmények számára. A válság addig tart majd, amíg a szemben álló felek ki nem egyeznek egymással, ami órákba, napokba de akár hónapokba is telhet.
A szövetségi kormányzati tevékenység részleges felfüggesztése következtében első lépcsőben fizetés nélküli kényszerszabadságra küldenek 800 ezer dolgozót, akinek a feladatkörét nem tekintik elsődleges fontosságúnak – ez a 3,3 milliós szövetségi munkaerő csaknem egynegyedét jelenti. Nemzeti parkok és szövetségi múzeumok zárnak be, és kutatási projektek állnak le. Barack Obama elnök hétfő este rendeletet írt alá arról, hogy a hadsereg finanszírozását abban az esetben is biztosítani kell, ha a kongresszusban nem születik megállapodás az ideiglenes költségvetési jogszabályról. Az elnöki intézkedést washingtoni idő szerint nem sokkal éjfél előtt jelentették be. Ez az időpont volt a törvényhozói költségvetési vita megoldásának határideje. Obama egyébként hétfőn napközben már jelezte, hogy ha a fizetésképtelenség bekövetkezik is, a nemzetbiztonság és a közrend fenntartását garantálják, és a lakosságnak nem kell tartania a társadalombiztosítási kifizetések szünetelésétől sem.
A vezető pártok vitájának középpontjában Obama elnök egészségügyi reformja áll. A republikánus ellenzék azt szeretné elérni, hogy csökkentsék a számos elemében kedden életbe lépő reformra jutó összegeket, vagy egy évvel halasszák el a törvénycsomag aktuális részeinek bevezetését, ezt azonban a demokraták – köztük az elnök – nem fogadták el. A határidő közeledtével a demokrata többségű szenátus rendre elvetette a republikánus többségű képviselőház költségvetési javaslatait, amelyek kisiklatták volna a 2010-ben elfogadott, de fokozatosan bevezetett egészségügyi reformot. Harry Reid, a szenátusi demokrata többség vezetője közölte, hogy a szövetségi felsőház hivatalosan helyi idő szerint kedd reggel 9 óra 30 perckor fogja elutasítani a képviselőház legutóbbi ajánlatát.
A 2014-es, „félidős” kongresszusi választások közeledtével a két nagy párt egymást hibáztatja a kudarcért. Az egészségügyi törvénycsomag elleni támadást az ultrakonzervatív Tea Party mozgalom támogatásával megválasztott honatyák vezették, akiknek követeléséről Obama elnök nem hajlandó tárgyalni. A Reuters és az Ipsos felmérése szerint az amerikaiak negyede a kongresszusi republikánusokat, 14 százalékuk Oba­mát, 5 százalékuk pedig a demokratákat hibáztatja a válságért. 44 százalék szerint mindhárom felsorolt tényező felelős. A megoldatlan költségvetési vita által okozott krízist tovább mélyítheti, ha a két nagy pártnak október közepéig nem sikerül megállapodnia a 16 700 millió dolláros „adósságplafon” felemeléséről, vagyis ha a szövetségi kormányzat újabb hitel felvétele nélkül képtelen lesz finanszírozni kiadásait.
Becslések szerint minden egyes nap, mely a tevékenység felfüggesztése mellet telik el, 300 millió dollárba kerül a szövetségi államnak. Az IHS kutatóintézet becslése szerint, bár a megállás az amerikai gazdaság kis szeletét érinti, közvetett hatása nagy lesz, egyhetes elhúzódása a nemzeti össztermék akár 0,2 százalékos visszaesését is eredményezheti, az 1995–96-ban be­kö­vetkezett 21 napos blo­kád tapasztalatai alapján pe­dig, ha ugyanannyit tart a válság akár 0,9–1,4 százalékpontos GDP-csökkenést is eredményezhet. A City egyik legnagyobb befektetési bank­csoportja, a Barclays közgaz­dászai pedig tegnapi elem­zésükben úgy becsülték, hogy az amerikai kormányzati leállás minden hete 1,6 százalékkal csökkenti a szövetségi szintű kormányzati fogyasztási és beruházási kiadásokat negyedéves kivetítésben, szezonális kiigazítással számolva. A ház stratégáinak számításai szerint ez – szintén szezonális kiigazítással kalkulálva – minden egyes hét után 0,1 százalékponttal veti vissza az amerikai gazdaság éves összevetésű növekedési ütemét.