Traian Băsescu államelnök már-már azt hitte, hogy győzött a liberális kormány felett, hiszen Teodor Meleşcanu ideiglenes igazságügyi miniszter mégis továbbította az elnöki hivatal papírjait az országos főügyésznek, s ezek alapján elkezdődhet a ,,nyolcak" büntetőjogi vizsgálata.
Csakhogy Băsescu jogászai, tanácsadói újra melléfogtak, egyszerűen elfelejtették — vagy nem vették tekintetbe —, hogy a nyolc érintett közül négyen ma is a román parlament tagjai (Adrian Năstase volt miniszterelnök, Decebal Traian Remeş volt mezőgazdasági miniszter, Miron Mitrea volt közlekedési miniszter és Paul Păcuraru jelenlegi munkaügyi tárcavezető), s ebben a minőségben mentelmi jogot élveznek, őket csak akkor lehet törvény elé citálni, ha a parlament illetékes házának illetékes jogi és mentelmi bizottsága megvizsgálja ügyüket, arról jelentést készít, amit a ház plénuma elé terjeszt, s a plenáris határozhat a mentelmi jog megvonásáról, tehát a büntetőjogi eljárás megkezdésének lehetőségéről. Ilyen kezdeményezésre volt már példa a parlamentben, de a dolgot még nem vitték soha dűlőre. Persze, lenne egy másik lehetőség is, ha az érintettek például önként lemondanának mentelmi jogukról, s hagynák, hogy az igazságügyi szervek végezzék a dolgukat. Hát ilyenre sem volt még példa...
A mentelmi jog kérdését Valer Dorneanu képviselő (egykoron a parlamenti ügyekért felelős miniszter) vetette fel, de gyorsan csatlakozott hozzá Sergiu Andon, a képviselőház illetékes bizottságának elnöke, a házelnök Olteanu és a nagyromániások közül többen is. Tudott dolog, hogy a honatyák döntő többsége — a szíve mélyén biztosan! — ezt a változatot támogatja, s ha szavazáskor nem hajlandóak megvonni az inkrimináltak mentelmi jogát, akkor Băsescu újra szívhatja a fogát, mert a ,,nyolcak" közül a négy igazán kiszemelt vihoghatna a markába. Márpedig újra kikezdeni a parlamenttel nem nagyon akaródzhat hajóskapitányunknak, még ha ezt is javasolnák néki másodtisztjei, fedélzet- és vitorlamesterei. Annyi cirkuszt összehozott már, hogy aligha élne túl egy újabb felfüggesztést.
Igaza van-e Dorneanuéknak? Igen. Az alkotmány rendelkezik így, s azt nem írhatja fölül a miniszteri felelősségről szóló törvény. Az alkotmányt vagy megváltoztatják, vagy marad minden a régiben.
Romániában manapság egyre többet beszélnek súlyos belpolitikai válságsorozatról, s erre az Európai Unió is kezdett felfigyelni. Akár igaz, akár nem, egy dolog mindenképpen tény marad: egy olyan országban, ahol az államelnök fölébe helyezi magát a törvényeknek, s legfontosabb dolgának a kormány megbuktatását, a vélt vagy valós ellenfeleivel való leszámolást tekinti, ott előbb-utóbb komoly bajokra lehet számítani.
