Röviden

Martonyi elmondta, a tárgyalásokon Magyarország a nemzeti kisebbségek helyzetére és a menekültek, a migráció kérdésére figyel majd különösen. A külügyminiszter szerint a magyar–szerb kapcsolatok az elmúlt időszakban rendkívül kedvezően alakultak, és minden remény megvan arra, hogy ez a folyamat a jövőben is folytatódik. Martonyi János emlékeztetett: lényeges szerepet játszott a kétoldalú kapcsolatok alakulásában az a 2009-es szerb törvény, amely lehetőséget adott a nemzeti tanácsok létrehozására. Ez a nemzeti kisebbségi politika egyértelműen kedvező fejleménye – mutatott rá. Felidézte, a másik lényeges esemény a két ország államfőinek júniusi csúrogi találkozója, megbékélési gesztusa volt, ez is azt jelzi – mondta –, hogy a két nép tovább közeledik egymáshoz. A tárcavezető kitért arra is, hogy szerb kollégájától ígéretet kapott: olyan szerb kormányhatározat születik a közeljövőben, amely hatályon kívül helyezi a három dél-bácskai magyar falu, Csúrog, Mozsor és Zsablya lakóinak kollektív bűnösségét kimondó határozatot. Ivan Mrkić a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a nemzeti kisebbségek erősíthetik a két ország barátságát, ezért is döntött úgy a szerb kormány, hogy visszavonja az elfogadhatatlan határozatokat a három magyar településsel kapcsolatban.

Új rendszer a határellenőrzésben
Az EU-országok igazságügyi minisztereinek tegnapi luxembourgi tanácskozásán hivatalosan is elfogadták a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet igazgatási rendjének új előírásait, konkrétan a rendszer működését folyamatosan értékelő és megfigyelő mechanizmus, illetve a belső határellenőrzés ideiglenes visszaállításának szabályait. Románia még nem tagja a schengeni övezetnek. Újdonság, hogy az Európai Bizottság nem csupán megfigyelője, hanem a tagállamokkal egyenrangú, tevékeny részese lesz az értékelésnek és megfigyelésnek. A brüsszeli bizottságra hárul a felelősség az értékelési program kidolgozásáért. Az ilyen programok előre bejelentett és előre be nem jelentett helyszíni ellenőrzések megtartásáról is rendelkeznek majd. Az új szabályozás kitér arra is, hogy ha a schengeni övezet külső határának valamelyikén egy tagállam súlyosan elhanyagolja a fokozott határellenőrzésre vonatkozó kötelezettségét, akkor az Európai Bizottság megfelelő intézkedések megtételére szólíthat fel. Az Európai Bizottság kezdeményezésére a tagállamok képviselőiből álló tanács indítványozhatja, hogy egy vagy több tagállam átmenetileg állítsa vissza a határellenőrzést.

Peking bírálta a hármas állásfoglalást
Peking elítélte Ausztrália, az Egyesült Államok és Japán múlt hét végi közös nyilatkozatát, amely Kínának üzenve helytelenített minden olyan kísérletet, amely kényszerítő vagy egyoldalú lépésekkel igyekszik megváltoztatni a jelenlegi kelet- és dél-kínai-tengeri status quót. A három kül­ügyminiszter, Julie Bishop, John Kerry és Fumio Kishida az indonéziai Balin tárgyalt az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés éves találkozója alkalmából. Annak ellenére, hogy a három ország szövetséges, ezt nem használhatják fel arra, hogy beavatkozzanak a területi szuverenitást érintő vitákba – fogalmazott közleményében Hua Csun-jing külügyi szóvivő. Hozzátette, Kína szeretné, ha a különböző országok tartózkodnának olyan nyilatkozatok megtételétől, amelyek nem segítik elő a területi kérdések megfelelő megoldását, és károsítják a térségi stabilitást. Csin Kang, a kínai külügyminisztérium másik szóvivője külön nyilatkozatban országa nemtetszését fejezte ki amiatt, hogy a japán diplomácia vezetője a külügyminiszterek informális reggelije alkalmával felvetette a tengeri biztonság kérdését. Peking vitában áll Tokióval egy öttagú kis sziget­csoport hovatartozását illetően a Kelet-kínai-tengeren, míg a Dél-kínai-tengeren a Fülöp-szigetekkel és Vietnammal, valamint Malajziával és Bruneijel van területi vitája.