Nobel-díjasok

2013. október 9., szerda, Világfigyelő

Hétfőn jelentették be az idei orvosi-élettani Nobel-díj kitüntetettjeit a svéd Karolinska Intézetben Stockholmban, tegnap a fizikai Nobel-díjban részesülendőket nevesítették a Svéd Királyi Tudományos Akadémián. A legmagasabb tudományos elismeréssel összesen 8 millió svéd korona (mintegy 3,7 millió lej) is jár. A díjat hagyományosan december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át Stockholmban.
 

Fizkai: az isteni részecske
Az „isteni részecskeként” emlegetett Higgs-bozon létezését megjósoló brit Peter Higgs és a belga Francois Englert kapta megosztva az idei fizikai Nobel-díjat.
A két tudós annak a mechanizmusnak az elméleti megalapozásáért részesül az elismerésben, amely hozzájárult a szubatomi részecskék tömege eredetének megértéséhez, és amelyet nemrégiben mege­rő­sítettek a megjósolt elemi részecske felfedezésével az Eu­rópai Nukleáris Ku­tató Szervezet nagy hadronüt­köztetőjének kísérleteiben.
Peter Higgs 1929-ben született Newcastle-ben, a londoni King’s College-ben tanult fizikát, 1954-ben doktorált. Még abban az évben Edinburghban, az ottani egyetemen kezdett kutatni. 1996-ban vonult vissza, azóta professor emeritus.
Francois Englert 1932-ben szü­letett Etterbeekben, a Brüsszeli Szabad Egyetemen diplomázott fizikából, dolgozott az amerikai Cornell Egye­temen, majd visszatért alma materébe. 1998-ban visszavonult, manapság ő is professor emeritus. A Chap­man Egyetemhez is szoros szálak fűzik.
2004-ben mindkét tudóst Wolf-díjjal tüntették ki, 2010-ben megkapták az elméleti fizika terén kiosztott Sakurai Díjat, 2013-ban nekik és a CERN-nek közösen ítél­ték oda az Asztúria Hercege Díjat tudományos és technikai kategóriában.

Orvosi: a sejt szállítórendszere
A sejt szállítórendszerének szabályozásával kapcsolatos felfedezésekért az amerikai James Rothman és Randy Schekman, valamint a német Thomas Südhof kapta megosztva az idei orvosi-élettani Nobel-díjat. Az indoklás szerint a három tudós kutatásai hozzájárultak annak megértéséhez, hogy a sejtek által előállított molekulák miként kerülnek a megfelelő helyre a megfelelő időben.
Randy Schekman, a Ka­liforniai Egyetem berkeley-i intézményének professzora fedezte fel, hogy milyen gének szabályozzák a szállítórend­szert, James Rothman, a Yale kutatója derítette ki, hogy milyen fehérjemechanizmusok teszik lehetővé a vezikulumoknak a célállomásnál való dokkolását, Thomas Südhofnak, a Stanford Egyetem kutatójának a nevéhez pedig annak a megfej­tése fű­ződik, hogy miképp szabá­lyozzák a sejtek a szállítmányok kézbesítésének időzí­tését. A három idei Nobel-díjas felfedezéseinek köszönhetően ismerhette meg a tudomány, hogy milyen pontosan szabá­lyozott mechanizmus irányítja a sejtek szállítórendszerét és a szállítmányok célba juttatását. E rendszerben fellépő zavarok kóros folyamatokat indítanak el, olyan betegségek kialakulásához vezetnek, mint az ideg­rendszeri kórképek, a diabétesz vagy az immunológiai rendellenességek.
James Rothman 1950-ben született a Massachusetts állambeli Haverhillben. 1976-ban a Har­vard Egyetemen szerzett Phd-fokozatot, majd a Massa­chusettsi Műszaki Egyetem (MIT) posztdoktori képzésében vett részt. 1978-ban a Stanford Egyetemre került, ott kezdte meg kutatásait a vezikulumokról. Később dolgozott a Princeton Egyetemen, valamint a Columbia Egyetemen is. 2008-ban a Yale munkatársa lett, jelenleg a sejtbiológiai tanszék professzora és vezetője.
Randy Schekman 1948-ban szü­letett St. Paulban, Minneso­tában. A Kaliforniai Egyetemen tanult Los Angelesben, 1974-ben a Stanford Egyetemen szerzett doktori címet az orvosi Nobel-díj 1959-es kitüntetettje, Arthur Korn­berg tanítványaként. Két évvel később került Berkeleybe, ahol jelenleg a molekuláris és sejt­biológiai tanszék professzora. Emellett a marylandi Howard Hughes Orvosi Kutatóintézet munkatársa.
Thomas Südhof 1955-ben szüle­tett Göttingenben, ott is járt egye­temre. 1982-ben diplo­mázott, ugyan­abban az évben doktorált neurokémiából. 1983-ban a Texasi Egyetem orvosi karának posztdoktori hallgatója lett Michael Brow­nnal és Joseph Goldsteinnel, az orvosi Nobel-díj 1985-ös kitünte­tettjeivel együtt. Südhof 1991-ben lett a Howard Hughes Orvosi Ku­tatóintézet munkatársa, 2008-ban pedig a Stanford Egyetem sejtfizi­ológia professzorává ne­vezték ki.
 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint hogyan szerepel majd a SuperLigában az egy év után visszatérő Sepsi OSK?










eredmények
szavazatok száma 30
szavazógép
2013-10-09: Közélet - :

Állat a természetben

Az Állat a természetben című fotópályázat eredményhirdetésére és a pályaművekből válogatott kiállítás megnyitójára került sor tegnap délután nagyszámú érdeklődő jelenlé­tében a kézdivásárhelyi Vigadó emeleti kistermében.
2013-10-09: Világfigyelő - Bogdán László:

Az amerikai (rém)álom (Magasles)

Adva van – na hát töprengjünk: az Amerikai Egyesült Álla­mok a legújabb áldozata a Hamlet által nem is metaforikusan megfogalmazott hivatalok packázásainak!