Hírtévék csődje

A legérintettebb Realitatea tévé szerkesztői, mű­sorvezetői már telesírták zsebkendőjüket, órákon át teszik-veszik az ügyet, üzennek népnek, kormányfőnek, a sajtószabadság korlátozásával vádolják a hatalmat. S bizony sok mindenben igazuk van, elvtelen és erkölcstelen, amit a Ponta-kormány művelt, egy nyilvánvalóan ellenük irányuló, „személyre szabott” törvénnyel próbálják elhallgattatni a bírálatokat gyakorta megfogalmazó adót, s nem mellesleg ily formán kiszolgálják a konkurens csatorna, az RTV tulajdonosát, a miniszterelnök kebelbarátját, Sebastian Ghiţăt is. Sok piszkos háttér-információ került felszínre az ügy kapcsán, nagyon sokan megszólaltak olyanok is, akik közvetlenül nem érintettek, a riasztó precedens okán rávilágítottak a regnáló szociál-liberális hatalom arroganciájára, telhetetlenségére, a piszkos összefonódásokra.
Való igaz, az egymással vetélkedő három nagy román hírtelevízió közül a Realitatea volt az egyetlen, amely az elmúlt időszakban  bemutatott bíráló anyagokat, beszélgetéseket, a verespataki tüntetésekről – igaz, jó pár napos késéssel – ők kezdtek először tudósítani, s csak ezt követően kényszerült napirendjére tűzni Dan Voiculescu Antena3-ja és Ghiţă RTV-je. A Realitatea tévében voltak érdemi viták az aranybánya-beruházásról, nemcsak a pró, de az ellenvéleményeknek is helyet adtak. Vállalták az ellenzéki szerepet, amely mindig szimpatikusabb az egyszerű nézők számára, mint a hatalom dicsőségét zengő, álhíreken elcsámcsogó műsorok sokasága, főként ha az a hatalom egyáltalán nem úgy teljesít, mint ígérte, mint remélték az igen nagy arányban rájuk szavazók.
Csakhogy minden önfényezés dacára a Realitatea nagyon távol áll attól, amit objektív újságírásnak, televíziózásnak lehet nevezni. Ha fel­idézzük a minket közvetlenül érintő ügyeket: autonómiatüntetéseket, zászlóbotrányokat, visszaszolgáltatások miatti perlekedést stb., láthattuk, rendkívül elfogultan, tényeket, számokat semmibe véve számoltak be, stúdiókból közvetített háttérbeszélgetések során pedig alig akad józan hang, ugyanúgy omlik szembe velünk a gyűlöletkeltő, magyarellenes szóáradat, mint a másik két hírtévéből. S azt se feledjük, hogy azok, akik ma Pontát, Antonescut ostorozzák, két évvel ezelőtt habzó szájjal szidták Băsescut, Bocot, s mindent megtettek, hogy hatalomra segítsék a megváltóként megjelenített szocdem és liberális vezetőket. Sokszor túllépve mindenféle emberi és sajtóetikán.
Szomorú képét mutatja a román sajtópiac, még lehangolóbb az elektronikus média helyzete, rájuk telepedtek, bekebelezték őket a moguloknak nevezett hatalmasok, s most ki- és felhasználják politikai, gazdasági érdekeik szerint. Rég nincs szó itt sajtószabadságról, önálló véleményről, nagyon kevesen maradtak, akik valóban hitelesek, nem adták el magukat valakinek.
Ám mindezek dacára, mégis fontos lenne a kormány új csőd­törvényének elbuktatása, többről szól és továbbmutat, mint a Rea­litatea tévé helyzete. Veszélyes precedenst teremt, holnap bárki száját befoghatják gazdasági okokra hivatkozva, s még riasztóbb, ha most ez az akció sikerül, legközelebb, más eszközökkel elhallgattathatják azokat is, akik nem zsarolhatóak kifizetetlen adókkal, tartozásokkal. A hatalom polipjának csápjai elérhetnek s megfojthatnak akár bennünket is, szájkosarat tehetnek az egyelőre érdeklődésükön, érdek­szférájukon kívül eső romániai magyar sajtóra is.
S jöhet aztán a többi, az igen gyenge lábakon álló romániai demok­rácia ugyanis rendkívül sebezhető, nagyon könnyen elgáncsolható.