Csillagügy: egy hónap múlva döntenek
November 20-án fog dönteni Tőkés László állami kitüntetésének esetleges visszavonása ügyében a Románia Csillaga Érdemrend becsületbírósága – közölte a testület tegnapi ülése után Ionel Haiduc, a tudományos akadémia elnöke, a becsületbíróság tagja. Hozzátette: nem Tőkés László kérésére halasztották el – immár harmadszor – a döntést az ügyben, hanem azért, mert a szabályzat hatvan napot biztosít a mérlegelésre, és egy „terjedelmes dossziéról” van szó.
Gabriela Vrânceanu Firea, a becsületbíróság másik tagja azt mondta, miután két alkalmat is felajánlottak Tőkés Lászlónak álláspontja ismertetésére, a testület szabályzata szerint nem kell többé meghívniuk, és távollétében, szavazással dönthetnek ügyében. Mindamellett készek meghallgatni, ha mégis elmegy a becsületbíróság november 20-i ülésére. Hozzátette: most már a becsületbíróság valamennyi tagja kifejtette álláspontját, meghallgatták Corina Creţu európai parlamenti képviselőt is, aki – az érdemrend birtokosaként – hivatalos átiratban kérte Tőkés László kitüntetésének visszavonását.
Le kell venni a magyar zászlót
A Hargita megyei törvényszék jogerős végzése kötelezi Bíró László csíkmadarasi polgármestert, hogy a községházáról eltávolítsa az oda kitűzött magyar nemzeti lobogót, és kifizesse a Hargita megyei prefektus által kiszabott bírságot. A csíkmadarasi községházán címeres magyar zászló leng, a prefektus más állam zászlajának törvénytelen használatáért szabott ki februárban bírságot a polgármesterre, aki megtámadta a határozatot, arra hivatkozva, hogy Magyarország hivatalos zászlaja a címer nélküli piros-fehér-zöld, így értelmezése szerint a címeres zászló kitűzése nem ütközik törvénybe. A bíróság mind a nyáron hozott első fokú, mind a héten közzétett jogerős végzésében a prefektusnak adott igazat. Alapfokon a kirótt 4000 lejes bírságot a csíkszeredai bíróság 2500 lejre csökkentette, ezt pedig a Hargita megyei törvényszék is megerősítette a jogerős végzésben. A polgármester úgy nyilatkozott: tiszteletben tartja a bírósági végzést, ezért ki fogja fizetni a büntetést, és bevonja a zászlót, de „megtaláljuk a módját és formáját annak, hogy ezt ne beletörődésként értelmezzék”.
Szamosfalvi emlékműavató
A Kolozsvárral egybeépült Szamosfalván tegnap felavatták az 1849-ben e napon kivégzett Tamás András huszár ezredes és Sándor László honvéd őrnagy felújított emlékművét. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik legimpozánsabb erdélyi emlékhelyét a XX. században többször is ledöntötték. Most közösségi összefogással, a magyar Honvédelmi Minisztérium és a Külügyminisztérium anyagi támogatásával állították fel újra, miután több mint harminc évig állt romokban. „Olyanok próbálták a vértanúk emlékét bepiszkítani, akik ma is félnek nemzeti összetartozásunk erejétől, a szabadság és önrendelkezés iránti igényünktől” – jelentette ki Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere az avatóünnepségen. Úgy vélte, az újraállított emlékmű ma már a közösségi összefogásba vetett hitet is jelképezi.
A Gazprom tesz keresztbe
A Gazpromnak az az érdeke, hogy Románia ne termelje ki a Fekete-tengerben található földgázt és a palagázokat sem, mivel ezzel exportőrré válhat, és le tudja fedni a Gazprom piacának egy részét – mondotta Traian Băsescu. Furcsának találta azt is, hogy egyetlen tiltakozás sem volt azzal kapcsolatban, hogy a Lukoilnak koncessziója van a Fekete-tengerben a földgáz és a palagáz kitermelésére, míg a Chevron palagáz-kitermelésre irányuló kutatásai tiltakozást váltottak ki. „Semmihez nem nyúlunk, ami orosz, de ami amerikai, az...” – tette hozzá Băsescu. Hozzáfűzte: az eddig feltárt források kezdenek kimerülni, és ha nem talál magának más gázforrásokat, Románia évről évre mind nagyobb és nagyobb mennyiséget fog importálni, s „függővé válhat attól, aki bebizonyította Európának, hogy bármikor lezárhatja a csapot”.
