Az ügynökségeket is vitatják
A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség is a kormánynál marad, nem decentralizáljuk, mert zavart okozhat a rendszerben – jelentette be tegnap Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes.
A szociális kifizetési ügynökség sorsáról még tárgyalunk Mariana Câmpeanu miniszter asszonnyal – lássuk, hogy az iratgyűjtési és pénzkiadási munkálatokat át lehet-e engedni a megyei tanácsoknak, a munka nagyobbik részét ugyanis a polgármesterek végzik, a helyszíni felmérésekkel és kiutalásokkal, a felelősség is teljesen rájuk hárul – magyarázta Dragnea, aki szerint a polgármesterek kérték, hogy a megyéknek adják át ezt a hatáskört, mert velük könnyebben szót értenek. A kérdés csak az, hogy mit lehet egy ilyen bonyolult rendszerben torzulás nélkül átadni; az ellenőrzési jogkör mindenképp a minisztériumnál marad, ahogy más ágazatokban is – tette hozzá. A decentralizálási tervezetet az SZLSZ minden törvényhozójának elküldték, módosító javaslataikat hét végéig várják.
Szélesebb konzultációt kérnek
A DLP azt kéri a kormánytól, ne vállaljon felelősséget a decentralizálási törvénytervezetért, helyette azt javasolja, hogy minden politikai alakulat írjon alá egy paktumot, amellyel vállalja, hogy nem politizálja „túl” ezt a témát – közölte Adriana Săftoiu pártszóvivő tegnap. A DLP szeretné, hogy a kormány kezdeményezzen valódi párbeszédet a decentralizálásról a pártok, a civil és az akadémiai szféra között, az ellenzéki polgármesterek ugyanis azt nyilatkozták, hogy álláspontjukat senki nem vette figyelembe. Amennyiben nem kerül sor a párbeszédre és a paktum aláírására, a DLP egyszerű indítványt fog benyújtani. Az ellenzéki párt szerint a téma bizalmatlansági indítványt is megérdemelne, de ehhez nem lehet elegendő támogatót találni.
Kétszer szavazhatunk az EP-választáson
A romániai választójogi törvény nem zárja ki, hogy az európai parlamenti választásokon a romániai és a magyarországi jelöltekre is leadják szavazatukat azok a kettős (román–magyar) állampolgárok, akik állandó magyarországi lakhellyel rendelkeznek – állapította meg egy tegnap közzétett elemzésben a Mensura Transilvanica politikai elemzőcsoport. Az elemzés idézi az Európai Tanács 2002-ben elfogadott határozatát, amely előírja: az európai parlamenti választásokon részt vevő szavazónak nyilatkoznia kell arról, hogy szavazati jogát csak a lakhelye szerinti tagállamban fogja gyakorolni. Megállapítja, hogy a magyar szabályozásnak az állandó lakhely szerinti nyilvántartás az alapja, így a külhoni magyar szavazók csak akkor szerezhetnek választói jogosultságot a magyarországi EP-választásokon, ha állandó magyarországi lakhelyre tesznek szert. Az elemzőcsoport „meglehetősen kétértelműnek” tartja viszont a román szabályozást. A román választójogosultság alapja ugyanis nem az állandó lakhely, hanem az állampolgárság. Az anomália kiküszöbölése elsősorban a román EP-választási törvény megváltoztatásával lehetséges.
