A kommunizmus áldozatainak ­mementója

2013. október 23., szerda, Közélet

Valóban így élethű, de múzeumi rendeltetésű he­lyiségnek nem a legalkalmasabb, azonkívül az iratok sem biztos, hogy kibírnák, amit mi évek során átéltünk – jegyzi meg Török József, a Volt Politikai Foglyok Ko­vászna Megyei Szövetsé­gének elnöke A kommunista diktatúra áldozatainak emlékházában annak kapcsán, hogy – „hála” a városszerte az utcákat szétromboló, mindent, csak becsületes munkát nem végző vízhálózat-cserélőknek – ázik a Beőr-palota pincéje.

  • A szerző felvétele
    A szerző felvétele

Dohos szag, rozsdázni kezdő vasak, a szigorítottban derékaljul szolgáló, felkunkorodott farostlemez, csak a durva posztó csíkos rabruhák bírják a megnövekedett páratartalmú levegőt.
A kommunista diktatúra áldozatainak emlékházáról tavaly ilyenkor tudósítottunk, akkor még úgy volt, idén felavatják. Ideális időpont a múlt hónap lett volna, 1950-ben szeptember 22–23-án zajlottak Háromszék-szerte a kollektivizálás elleni zendülések, a hatalom meg sem próbálta csitítani a „közösbe” kényszerítetteket, erőszakkal válaszolt a szervezetlen megmozdulásokra, embereket lőttek le, a hangadókat családostul deportálták. Az emlékház azonban nem készült el a lehetséges avatási időpontra.
Török József mindent megtett az emlékház létrehozásáért: a celláknak, vallatószobának kialakított helyiségekbe korhű vaságyakat, matracot kerített, amit pedig nem lehet már beszerezni, elkészítette ő maga: az ajtókra olyan zárakat, kukucskálót, ételbeadó kisablakot, a sarokba küblit, amilyen a börtönökben volt, a szigorítottba kéz- és lábbilincset, s a máramarosszigeti, egykori börtönből átalakított múzeumból még rabruhát is kapott – minapi ottjártunkkor épp a zubbonyok hátára festette fel a CR betűket, azaz a contrarevoluţionar (ellenforradalmár) megkülönböztetést. Az ‘56-osok ugyanis, vagyis akiket a magyarországi forradalommal és szabadságharccal valamiképp kapcsolatba hozva ítéltek el, a számon kívül e két betűt is ruhájukon viselték – és a börtönökben is ennek megfelelő bánásmódban részesültek.
Az emlékház berendezésének neheze készen hát, a kiállításra szánt iratokat is besze­rezték a levéltárakból, ezek válogatása, összeállítása folya­matban. A sepsiszentgyörgyi létesítmény ugyanis nem „kis­testvére” szándékszik lenni a máramarosszigeti börtönmú­ze­umnak, hanem kiegé­szítő­je, mivel ott az erdélyi magyar­ság meghurcoltatása nincs eléggé hangsúlyosan megje­lenítve, mondja Török József. Az erdélyi magyarságból, számará­nyunkhoz képest, a kommunista diktatúra negy­ven esztendeje alatt – kezdve a második agrárreformtól a kollektivizáláson és az ötve­nes évekbeli fegyveres ellen­álláson át, folytatva az 1956-os történésekkel, el egészen 1989-ig – jóval többen estek politikai perek áldozatául, mint Ro­mánia többségi lakosságából: a magyar ellenállók, a másképp gondolkodók nagy hányada megjárta az ország hírhedt börtöneit, s a román forradalomnak neve­zett rendszerváltásig, ha nem si­került disszidálniuk, folya­matos megfigyelés, ellenőrzés alatt kellett élniük életüket. Ezeknek az éveknek az irattárakból összegyűjtött bizony­ságai egészítik ki tehát a Beőr-palota alagsorában az elítél­tek börtönbéli (cella, szigorított, fekete szoba), és odáig el­vezető (vallatószoba) lét­kö­rül­ményeinek oly élethű meg­elevenítését, hogy a bör­tönt meg nem járt látogató is önkéntelenül nyakát behúzva, a fal mellett lehajtott fejjel kénytelen végigmenni a fo­lyosón. A kommunista diktatúra áldozatai emlékhá­zá­nak újabb avatási időpontot nem rögzítettek, Török József szeretné, ha az immár két éve készülő létesítmény még idén látogatható lenne, de semmint félkészen adják át, inkább kivárnak.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a június 9-i európai parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 774
szavazógép
2013-10-23: Közélet - Mózes László:

A szabadságvágy csodát szül

A magyar nemzet által 1956-ban meg­valósított csoda olyan fénypontja történelmünknek, amelyre – fejet hajtva a vértanúk emléke előtt – a magyar emberek mindig emlékezni fognak, s amely méltán töltheti el büszkeséggel őket – hangsúlyozta tegnap este Lakatos Mihály az Ilyen nagy dolog a Szabadság? című sepsiszentgyörgyi ünnepi műsor nyitányán.
 
2013-10-23: Máról holnapra - Bogdán László:

A forradalom üzenete

Ötvenhét éve ezekben a napokban dőlt el Magyarországon, hogy a magyar nép változtatni akar a sorsán és gyarmati helyzetén. A szabadságot választja, akár a kuruc korszakban, vagy 1848–49-ben.