„Néhány nappal a székelyek nagy menetelése előtt bízzunk abban, hogy mégis lehet, mégis érdemes. (...) Fel kell ismernünk, hogy az életünkkel, a munkánkkal tartozunk népünknek, családunknak, jövőnknek” – mondotta. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a szoborállító Bethlen Gábor Alapítvány elnöke büszkeségre buzdította a több száz fős hallgatóságot, amiért voltak olyan magyar államférfiak, akik példát adtak vallási és nemzeti türelemből. Megemlítette, hogy Bethlen Gábor adott az erdélyi románoknak anyanyelvükön írt bibliát. „Nem mindig lehet megtenni azt, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet” – idézte Bethlen Gábor jelmondatát. Ma a budapesti Békemenettel, vasárnap a székelyek nagy menetelésével, hogy „végre vegye tudomásul Európa a magyarság jogos szabadságigényét”. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a csoportérdekeken való felülemelkedésről beszélt. Böjte Csaba ferences szerzetes felidézte, hogy az 1867-es osztrák–magyar kiegyezést 1857-ben magyarok tízezreinek Mariazellbe vezető zarándoklata előzte meg. Ferenc József osztrák császár ennek hatására kezdett párbeszédet a magyarokkal. „Higgyünk abban, hogy a párbeszéd mindent megold. (...) Higgyünk abban, hogy érdemes kibontani a zászlót, érdemes elindulni alatta” – fogalmazott. A közadakozásból felállított Bethlen Gábor-szobrot a fejedelem nevét viselő alapítvány ügyvivő kurátora, Bakos István adta át „az idők végezetéig” szóló megőrzésre az Erdélyi Református Egyházkerületnek. A szobor Péterffy László erdélyi születésű szobrászművész alkotása.