A taláros testület tegnapi üléséről hárman hiányoztak, közülük kettőt az Államelnöki Hivatal javasolt tisztségükbe. A következő ülést november 14-ére tűzték ki, de a referendumtörvény életbelépése december végéig is elhúzódhat. A parlament idén csökkentette az érvényes népszavazáshoz szükséges részvételi küszöböt, de ez csak egy évvel a törvény életbelépése után lép érvénybe, az államelnök-választást pedig 2014. december elején kell megszervezni. * A tegnapi halasztást Kelemen Hunor RMDSZ-elnök úgy értékelte: „az alkotmánymódosítás és a régiósítás már nem jelent prioritást”, és ezt az SZLSZ-nek „nagyon hamar be kellene jelentenie, hogy ne legyenek többé fals napirendi témák. Ez lenne a helyes állásfoglalás, ennek a többségnek az állampolgárok érdekében a kormányzással kellene foglalkoznia, a gazdasági és társadalmi fejlesztéssel, mivel már nem lesz lehetőség az alkotmány módosítására, és arra sem, hogy közigazgatási régióink legyenek. Az alkotmánymódosítás hiányában nem lehet véghezvinni a régiósítást sem, mivel a jelenlegi alkotmányban nem létezik a régió mint közigazgatási egység.”

Helyes a felelősségvállalás
Helyes választás, hogy a kormány felelősséget akar vállalni a decentralizálást illető törvényért, mivel a kérdéskört már több mandátumban megvitatták – véli Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, aki szerint a decentralizálást minél hamarabb meg kell valósítani.

Törvénytelen a kettős szavazás
Minden felnőtt európai polgár csak egy szavazattal rendelkezik az európai parlamenti választásokon – közölte tegnap Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke, törvénytelenségekhez vezető spekulációnak nevezve a román és magyar állampolgársággal is rendelkező személyek kettős szavazati jogával kapcsolatos fejtegetéseket. Borbély az Európa Tanács vonatkozó irányelvére hivatkozva leszögezte: aki megpróbál kétszer szavazni, az büntethető. Azt is hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyar szavazók a Romániában való szavazással növelhetik az Európai Parlamentbe jutó magyar képviselők számát, Magyarországról azonban mindenképpen 21 magyar politikus jut be, az innen oda leadott szavazatok etnikai szempontból pazarlásnak számítanak.

Magyarellenesség miatt büntettek
Szurkolóik magyarellenes megnyilvánulásai miatt büntette meg a romániai Hivatásos Labdarúgó Liga a Bukaresti Dinamo csapatát: a klubnak 15 ezer lejes bírságot kell fizetnie, és szurkolói nem vehetnek részt csapatuk következő két, idegenben sorra kerülő bajnoki mérkőzésén. A hétvégi bajnoki fordulóban Giurgiuban Kovács István bíró egyik döntése miatt a Dinamo szurkolói magyarellenes rigmust kezdtek skandálni.

A szerbiai románok védelmében
A román külügyminisztérium és egy kormánypárti honatya is szót emelt a szerbiai román kisebbség hatósági zaklatása ellen, miután a bukaresti sajtó hírt adott arról, hogy egy Timok-völgyi faluban nyomozás indult egy román ortodox kereszt felszentelése miatt. Mircea Dolha liberális képviselő, a külhoni románokért felelős bizottság alelnöke tegnap bejelentette: hamarosan parlamenti küldöttség utazik a helyszínre, mert „egy európai országban elfogadhatatlan az, ami a Timok-völgyben történik”. Hozzátette: a parlamenti bizottság törvénytervezetet kíván beterjeszteni a külhoni románok státusáról, amihez szerinte a zsidóság vagy a magyarság státustörvénye szolgálhat mintául. * A külügyminisztérium közleményben tudatta: figyelemmel követi az esetet, amely „beárnyékolhatja Szerbia és Románia jó kapcsolatát”. Szerbia csak a vajdasági románokat ismeri el kisebbségként, a negyedmilliósra becsült Timok-völgyi vlach közösségnek nem biztosít kisebbségi jogosítványokat. Bukarest azonban a román nemzet részének tekinti a Timok-völgyi vlachokat.