Újjászületés. Háromszékből Kovászna – Kovászna megye megszervezése és intézményesülése, 1968–1972 a címe és alcíme annak a fiatal történészekből álló szerzőtrió – Novák Csaba Zoltán, Tóth-Bartos András és Kelemen Kálmán Lóránt (képünkön) – által írt könyvnek, melyet tegnap este mutattak be a Székely Nemzeti Múzeumban. Tóth-Bartos András az alkalomra kamarakiállítást rendezett be a megyésítés dokumentumaiból és abban az időszakban készült Bortnyik György-fotókból. Az eseményen megjelent és felszólalt Király Károly, aki abban az időszakban volt a megye első titkára.
A házigazda Vargha Mihály múzeumigazgató köszöntője után Kovászna megye mai tanácselnöke, Tamás Sándor egy korabeli, Brassóban megjelent Új Idő című újságot mutatott: éppen a megye alakuló ülésének jegyzőkönyve és a Nicolae Ceauşescu pártfőtitkár atyai gondoskodását megköszönő távirat szövege olvasható benne. Nagy Botond levéltáros előbb a szerzőket mutatta be, majd a kötet szerkezetét. A munkát – a szakmaiságán túl – olvasóbarát elbeszélésként jellemezte, s kiemelte: az eligazodást névmutató és kronológia segíti. Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője úgy értékelte, a könyv olyan érdekes olvasmány, mint egy politikai krimi, ugyanakkor igazi művészfilmhez hasonlítható. Kiemelte: tanulságos, milyen hatása volt a kultúrának a gazdaságra és önazonosságtudatra. Elsőként a Megyei Tükör című lapot említette, mint a szellemi élet összekovácsolóját, továbbá a színházat, mely egyszerre volt hagyományőrző és progresszív, majd a Vadrózsák népi együttest. A mára térve feltette a szónoki kérdést, lehet-e még a kultúra gazdasági felhajtóerő?
Novák Csaba Zoltán abban látja az 1968-as közigazgatási átszervezés fontosságát, hogy sikerült újraéleszteni a régi Háromszéket. Király Károly – Vargha Mihály szavai szerint az események koronatanúja – elmondta: Románia képes volt egy teljes közigazgatási átszervezésre azért, hogy a Maros Magyar Autonóm Tartományt felbomlassza. Őt azzal bízták meg, hogy a tervezett nagy Hargita megyét szervezze meg. Kézdi rajon ennek híve volt, Sepsi rajon egyöntetűen az önállósulást óhajtotta. Fennállt annak a veszélye, hogy e két körzetet Brassó elszippantja. A sepsi ellenállás oly nagy volt, hogy híre túljutott az országhatáron. Románia nem engedhette meg magának a nemzetközi visszhangot az ellenállás terén, ezért ő azt az utasítást kapta, vizsgálja meg, mi zajlik a térségben. Akkor alakult meg Kovászna megye, létrehozásában nem az övé az érdem, mondotta, hanem a közembereké és a falusi értelmiségieké. A lépés legfontosabb üzenete a megmaradás – mondotta Király Károly. A Megyei Tükör két egykori újságírója, Czegő Zoltán és Gajzágó Márton is felelevenítette emlékeit a korról.
