Kitörhet-e még a több százezer évvel ezelÅ‘tt erÅ‘teljes tűzhányóként működÅ‘ Csomád? – ehhez hasonló kérdések is felmerültek a hét végén Kézdivásárhelyen tartott székelyföldi geológustalálkozón. A SepsiszentgyörgyrÅ‘l elindÃtott vándorgyűlést tizenötödik alkalommal tartották meg, azon mintegy százhúszan vettek részt.
Geológusok, egyetemi tanárok és diákok csapata elÅ‘bb egy sepsibükszádi andezitbányát látogatott meg, majd a Csomád oldalában vulkáni tevékenységre utaló kenyérbombákat kerestek. A pénteki terepi bemelegÃtés után szombaton tudományos konferenciát tartottak a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeumban. NyiÂtányként többen köszöntötték a résztvevÅ‘ket: Dimény Attila, a múzeum igazgatója megÂtisztelÅ‘nek tartotta, hogy a tizenötödik székelyÂföldi geológustalálkozónak KézdiÂvásárhely ad otthont, fontos elÅ‘zménynek nevezve a helyi geológusok gyűjteményébÅ‘l szervezett kiállÃtást. Bokor Tibor polgárÂmester külön üdvözölte a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) geológiai tanszékének elÅ‘adóit, illetve a Magyarhoni Földtani Társulat (MFT) képviselÅ‘it, majd megjegyezte, jó lenne kialakÃtani FelÂsÅ‘-Háromszéken egy geológiai tanösvényt, de arra is biztatta a résztvevÅ‘ket, maradjanak a vasárnapi nagy menetelésre is. Bartha Zsolt társszervezÅ‘ként közölte, a mostani találkozóra jöttek el a legtöbben, mintegy százÂhúszan. Unger Zoltán a Székelyföld geoÂlógiájáról tervezett könyvsorozatról elmondta, dolgoznak az elsÅ‘, ásványtannal fogÂlalkozó, angol nyelven megjelent kötet maÂgyar változatán. Felolvasta ugyanakkor Dudich Endre, az MFT volt elnökének leÂvelét, aki szerint nincs székely vagy anyaÂországi geológia, csak jó vagy rossz, a kulcsÂszó pedig az egység. Ehhez a gondolathoz csatlakozott Baksa Csaba, az MFT jelenlegi elnöke is, kijelentve, a 165 éves társulat szÃvén viseli az itt folyó földtani munkát, arra törekednek, hogy összefogják a Kárpát-medencei magyar geológustársadalmat.
Két nagyobb lélegzetű bevezetÅ‘ elÅ‘adás után, melyet Harangi Szabolcs, az ELTE vulkanológusa, illetve Szakács Sándor, a kolozsvári Sapientia egyetem tanára tartott, Papucs András ismertette Kisgyörgy Zoltán Háromszéki borvizeskönyv cÃmű kötetét, majd földtani kutatásokat mutattak be, azok többsége a Csomád egykori tűzÂhányó tevékenységével, illetve a Persány-hegység Alsórákos környéki bazaltvulkanizmusával foglalkozott. A szakértÅ‘k szerint nem zárható ki, hogy megújulhat a vulkáni tevékenység, az elkövetkezÅ‘ százezer évben lehetségesnek tartják a Csomád kitörését. Kovács Szilamér lehetséges székelyföldi földtani tanösvényekrÅ‘l beszélt, majd Kovács Alpár társszervezÅ‘ zárszavában szóba hozta a jövÅ‘ évi székelyÂföldi geológustalálkozót, a résztvevÅ‘k pedig úgy döntöttek, azt Aranyosszéken szervezik meg.
Önnek is fontos, hogy megbÃzható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? SzÃvesen olvas a háromszéki művelÅ‘dési életrÅ‘l, új könyvekrÅ‘l, szÃnházi elÅ‘adásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kÃnáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
