A Román Nemzeti Bank vezetőtanácsa ugyanakkor szinten tartotta a hitelintézetek kötelező lej- és valutatartalékainak arányát, előbbi 15, utóbbi 20 százalék. A jegybank az elmúlt időszakban több lépésben csökkentette a pénzügyi alapkamatot, a folyamat már tavaly júliusban elkezdődött. Elemzők arra számítanak, hogy a kamatvágás folytatódik, jövőre 3,75 százalékra eshet. Mugur Isărescu jegybankelnök korábban kifejtette: az alapkamat csökkenésének a bankok hitelajánlataiban is tükröződnie kell, az alacsony kamatláb beindíthatja a hitelezést.

Menesztették a Tarom igazgatótanácsát
A Tarom légitársaság igazgatótanácsának minden tagját menesztette a szállításügyi minisztérium. Helyükre új vezetőtestületi tagokat nevezett ki a szaktárca. Döntését azzal indokolta a minisztérium, hogy az igazgatótanácsi tagok túllépték hatáskörüket, amikor Christian Edouard Heinzmann magánmenedzser mandátumát négy évről egy évre csökkentették. A menedzser és az igazgatótanács közötti konfliktus nem új keletű, a vállalat vezetőtestülete korábban azzal fenyegette a belga Heinzmannt, hogy azonnal menesztik, ha nem egyezik bele mandátumának csökkentésébe.

Nehezen törlesztik a hitelt
Egyre jobban növekszik a hitelrészleteket nem fizető vagy jelentős elmaradást felhalmozó banki ügyfelek aránya – számolt be a Román Nemzeti Bank. Augusztus végén országos szinten a hátralékok meghaladták a 33 milliárd lejt (7,5 milliárd euró). A tavalyi év végén jegyzett adatokhoz képest a hátralék 4,3 milliárd lejjel növekedett. A jegybank felméréséből kitűnik, hogy a vállalatok esetében kétszer nagyobb az eladósodottság, mint a lakosság körében. A valutában igényelt hiteleknél mintegy 20 milliárd lejre becsülik a lemaradások összegét. Gazdasági elemzők szerint a hátralékok és a ki nem fizetett hitelek aránya hatékony intézkedések hiányában továbbra is növekedni fog, és egyre több anyabank szólítja fel romániai kirendeltségét, hogy szüntesse meg a veszteséges hitelkereteket, ez azonban csak tovább csökkenti a gazdasági növekedést, amely nyomán még inkább emelkedhet a nem fizető ügyfelek aránya.

Megtakarításra nem futja
Havonta átlagosan 40 eurót, mintegy 180 lejt takarítanak meg a romániai állampolgárok – derült ki az Erste Bank felméréséből, amely arra is rámutat, hogy a lakosságnak tavaly nagyjából ugyanekkora összeget sikerült félretennie. A romániai állampolgárok kis hányada tudja rendszeresen megtakarítani bére egy részét: elsősorban azok, akik már saját ingatlannal és autóval rendelkeznek, nincs bankhitelük vagy más pénzügyi kötelezettségük, és jövedelmük a családban legalább háromezer-négyezer lej. A havonta félretett összeg ebben a körben egyénenként jóval nagyobb, mint 40 euró. Romániát csak Szerbia múlja alul: az ott megtakarított összeg alig 36 euró.

Öt lejjel nőtt az átlagbér
Augusztushoz képest szeptemberben 1604 lejről 1609 lejre emelkedett a nettó átlagbér Romániában – közölte a statisztikai intézet. Ez 0,3 százalékos növekedést jelent. A bruttó átlagbér 0,2 százalékkal, 2223 lejre nőtt. A legjobban a kőolajiparban dolgozók keresnek, az ágazatban a szeptemberi átlagbér 4907 lej volt. A legalacsonyabb fizetésért a vendéglátó-ipari alkalmazottak dolgoznak, átlagkeresetük 883 lej volt.

Fizessenek a külföldiek
A német közlekedési minisztérium kiszivárgott tervei szerint a külföldi látogatók hamarosan autópályadíjjal nézhetnek szembe Németországban. Éves szinten 100 euró lehet a díj, szemben a mostani ingyenes úthasználattal – számol be a Financial Times. A tervek az osztrák útdíjfizetési rendszerre épülnének, ahol az autósok büntetést kapnak, ha az autópálya-matricát nem helyezik el a szélvédőre. A kiszivárgott hírek szerint a helyiek jogosultak lennének leírni az útdíjból származó költségeiket az általuk fizetendő útadóból. Ezzel a javaslat megfelelne azoknak az uniós előírásoknak is, melyek megtiltják a nemzetiség szerinti diszkriminációt. Ugyanakkor Angela Merkel kancellár is betarthatná választási ígéretét, miszerint nem emeli az adókat.