Ily módon a községfejlesztés stációinak áttekintése után részt vehettem a Bau-Team Építőipari és Vállalkozási Kft. (Magyarország, Tolna megye) és a berecki önkormányzat közötti szerződés aláírásán, amely a nyertes pályázó és a megbízó közötti megállapodást tartalmazza a község szennyvízcsatorna-hálózatának kiépítéséről és egy szennyvíztisztító berendezés üzembe helyezéséről.

Ezt megelőzően kérésemre Kézdimartonosra utaztunk, hogy a falu téli életébe belepillanthassak. Pár órára még egy ojtozi kiruccanásra is futotta. Egy készülő könyv ugyanis a három település, Bereck, Ojtoz és Kézdimartonos együvé fogott históriai és jelenkori problémáinak feszegetését célozza meg.

— Dimény Zoltán szerint év elején a legfontosabb a költségvetés.

― Ezt úgy kell összeállítani, hogy év végén el lehessen mondani: sikeres évet zárunk. A 2007. év gazdasági szempontból nem volt rossz. Átlagon felül tudtunk teljesíteni. Ebben az esztendőben felújítottuk, újraaszfaltoztuk a Bereck és Martonos közötti útszakaszt, ez a 3. számú községi út. Még nem fejeztük be, Ozsdola határáig kell az útépítéssel eljutnunk, még 1,3 kilométert kell haladnunk. Kövezett út lesz, de az átereszeket, a sáncokat rendbe rakjuk. Az ozsdolai Kádár úthoz kapcsolódik, melynek az ottani részét két évvel ezelőtt felújították. Ez is csak kövezett út, bitumenréteggel kezelve. A pályázat értéke 13 milliárd régi, azaz 1,3 millió új lej. A múlt évben 0,6 millió lejt költöttünk el.

— A berecki utcák, a települést átszelő országutat kivéve nem a legjobb állapotban leledzenek...

— Valóban nem foglalkoztunk ― nem foglalkozhattunk ― a község utcáival. A mai nap kötjük meg a szerződést a Bau-Team Építőipari és Vállalkozási Kft.-vel, a kiírt pályázat nyertesével a csatornarendszer kibővítésére és a derítőállomás teljes felújítására. Az utcákat az építkezés miatt majdnem száz százalékban fel kell törni, árkokat kell ásni, vezetékeket elhelyezni. Amíg ez nem készül el, a csatorna- és a vízhálózat nem épül meg, nem lehet az utcák felújítását elvégezni. Ez kidobott pénz lenne.

― A hivatal energiáit lekötő probléma a vízhálózat felújítása és kiépítése. Ezzel mi a helyzet?

― A 7-es számú kormányrendelet alapján megnyertünk egy pályázatot. Ez durván egymillió eurós beruházást jelent. Bereck mély kutakból kapja a vizet, Lemhény és Bereck között áll a szivattyúállomás. Egy 70 köbméteres tárolóból a víz a 300 köbméteres nagy tárolóba kerül. Amikor a víz mennyisége csökken, ez automatikusan bekapcsolja a szivattyúkat. Ez a víz is nagyon jó minőségű, 50 méter mélységűek a kutak. Az egyiket még a 70-es években építették, a másikat 2004-ben.

― A Bereckhez tartozó falvaknak is vannak vízproblémáik? Ezekben mi a helyzet?

― Ojtozban a lakosság az ivóvizet a Perdikátor patakából kapta. Ezt mintegy harminc évvel ezelőtt építették. Új kutakat ásattunk, új vízvezetéket építettünk, egy 15 köbméteres tartályba folyik szabadeséssel a kutaktól a kiváló minőségű víz, de a törvény így is előírja a klórozórendszert, amelyet ezután kell elkészíteni. Az ojtozi kutak hat méter mélységűek. Addig ástunk, amíg az utolsó kőréteget elértük, s elegendő forrásvizet találtunk. Az ojtozi vízszolgáltatás viszonylag olcsó, mert a tartály a kutak vízszintje alatt van, s szivattyúzás nélkül jut el oda a víz, aztán innen is szabadeséssel jön le a faluba. A vezetékes víz közel kilencven családot lát el. A fűrészgyárnak nem ilyen, hanem ipari vízre van szüksége. Ezt saját vezetéken kapja. A gyár irodái s az üzlet a most épített vezetékből kapja a vizet. Aki bevezetteti a lakásába, az vízóra szerint fizet majd. Helyi tarifa van, amely a költségekhez igazított. Mivel szabadeséssel kapják a vizet, csak a karbantartási költségek után kell fizetni. A vízvezeték az 557-es kormányalapból készült, amelyet a helyi költségvetésből egészítettünk ki.

― Az ivóvízzel való ellátás megoldódni látszik. Mi a helyzet a szennyvízzel?

― A szennyvíz csatornázása és tisztítása rendkívül fontos. Akinek fürdőszobája van, az rendszerint ásott egy gödröt magának. De nincs szigetelése, átengedi a vizet, s a szennyezett víz a talajba, a patakba és a kutakba kerül. A kutak vizének a minősége katasztrofális. Nitrá­tokkal szennyezett, fogyasztásra alkalmatlan.

― Milyen volt a 2007. esztendő az előző tizenhét évhez viszonyítva? Van-e gazdasági előrelépés?

― Ha a község múlt évi teljesítményét összevetjük a fordulat után eltelt tizennyolc évvel, akkor gazdaságilag nem tudunk nagy fejlődésről beszélni. Infrastruktúra-építésben viszont nagyot léptünk előre. Gazdaságilag azért nem lehet kiugró változásról beszélni, mert a nadrággyár már 2000 előtt megépült, megvolt az ojtozi fűrészgyár is, vannak vállalkozások, amelyek a 90-es évektől működnek. Épül viszont egy új vendéglátó-ipari egység a berecki benzinkút mellett. Ez gazdasági, turisztikai szempontból is előrelépést jelent. Amikor a területrendezési tervet felújítottuk, akkor új turisztikai övezeteket jelöltünk ki. Ez majd ösztönzi az építkezést. Ojtozban az Anselmo mellett felújították a vámházat, épül a település bejáratánál a Páll-féle panzió és vendéglő.

― Milyen a lakosság foglalkoztatásának mértéke?

― A munkanélküliség más községekhez viszonyítva nálunk alacsonyabb. Négy nagyobb fafeldolgozó egység működik, de ha a kisebbeket is számba vesszük, akkor az utóbbi két évben két új egység kezdte meg működését. Hat fakitermelő és fafeldolgozó vállalkozás van. A nadrággyár is jelentős létszámmal működik, mintegy 250 embert foglalkoztat. Kétharmaduk berecki. Az erdészet Kézdivásárhelyre költözött ugyan, de az alkalmazottak többnyire bereckiek. A magánerdészet is munkahelyeket biztosít. A három iskolánál 67 sze- mély dolgozik. A tanácsnál összesen 76-an keresik a kenyerüket. Lemhényben van a nagy vágóhíd, a Toro-Impex. Ebben legalább 150 ember kap munkát. A múlt évtől teljes kapacitással működik, a dolgozók 80 százaléka berecki. Ha a kisebb vállalkozókat is ide soroljuk, mintegy húszat kell megneveznünk. Az év végén is három új családi vállalkozás indult. Sofőriskola, kereskedelmi profilú vállalkozások. A vállalkozók épület, terület szerint fizetik az adót. Ez jelentős összeg. Ha a tanügyet is beleveszem a költségvetésbe, az 50 millió új lejt meghaladja a költségvetési keret.

― Mi a helyzet az erdők visszaszolgáltatásával?

― Az erdők kapcsán azt tudom mondani, hogy elég jelentős erdős terület került a tulajdonosok és a tanács, a közbirtokosság kezébe, viszont még vannak, amelyeket vissza kell kapnia a tanácsnak vagy például a martonosi közbirtokosságnak s a berecki társtulajdonosoknak. Ez nem valósult meg mostanig. Nem a berecki földosztó bizottság nemtörődömsége miatt, hanem azért, mert a berecki állami erdészet a múlt év augusztusától annyira sem méltatta a bizottságot, hogy a megjelölt napon megjelenjen a gyűlésen. A megyei földosztó bizottság az erdészet aláírása nélkül nem fogadja el az iratcsomókat. Azt kell mondanom, hogy ez nemcsak az erdészet elfoglaltságán, hanem az erdészet embereinek a rosszindulatán is múlik, hogy azok az erdők, amelyeket vissza kellett volna szolgáltatniuk, mert bebizonyítottuk a tulajdonosok jogát erre, még most is a kezükben vannak.

― Az új erdészeti vezetés nem változtat ezen a helyzeten?

― Egy fecske nem csinál tavaszt, akkor sem, ha főnök, s a legjobb indulatú. Kis mérnökben hiába van meg a jó szándék és jóakarat, ha a társai között vannak olyanok, akik a régi módi szerint gondolkodnak és cselekednek.

― A Berecki Gábor Áron Alapítványról, ennek és a művelődési központ kiadványairól már több ízben szóltunk. A hódmezővásárhelyiek támogatásáról, a Gábor Áron Ifjúsági Fogadó megépítéséről is, amelyben ismét Hódmezővásárhely önkormányzatának és az ottani civil szervezeteknek, alapítványoknak és vállalkozóknak van jelentős szerepük. Mit lehet mondani ezenkívül Bereck kulturális életéről?

― A művelődési központot is a tanács működteti. Ennek a fenntartása hatalmas összeg. Csak a gázszámla 30―40 millió régi lej havonta. Nálunk hat hónapig kell fűteni. Három alkalmazottunk van. Könyvtárost is fizetünk. A Hadak útján nevű katonatörténeti múzeumot is létre kell hozni. Abban a régi ojtozi kaszárnyaépületben, amelyet teljesen le kell bontani. Meg kell menteni a még használható faanyagot, és az egészet újjá kell építeni. Ez legalább másfél millió új, azaz másfél milliárd régi lej. Ehhez a hódmezővásárhelyiek ígértek segítséget. A Kárpátok átjáróinak történelmi szerepvállalásáról eddig nincs ezeknek az átjáróknak a történetét bemutató kiállítás, elkallódnak a még meglévő tárgyi emlékek is, ha nincs, ahová összegyűjteni, s az írott források sem hozzáférhetőek, pedig a turisztikai és tudományos érdeklődés ezek iránt igen nagy.

Bereck és a hozzá tartozó falvak, az Ojtoz völgyének turisztikai értékei, a Rákóczi-vár romjai, a sósmezői német és magyar temető, a Mauzóleum, az Ezeréves Határ nagyszámú érdeklődőt vonz erre a vidékre. Az infrastrukturális feltételek máris biztosítottak, szálláshelyek, fogadók, vendéglők állnak az érdeklődők rendelkezésére. Az Ojtoz a Hadak Útján Múzeum ezt az érdeklődést lesz hivatott kielégíteni.