FELÜL A ROMÁN. A kétnyelvű utcanévtáblák kicserélésére szólította fel a csíkszeredai polgármesteri hivatalt Jean Adrian Andrei prefektus, mert olyan szentségtelen helyzet állt elő a városban, hogy felül szerepel az utcák magyar megnevezése, alul pedig a román. Különben a Hargita Megyei Törvényszék még júliusban meghozta ez irányú döntését, utasítva a városvezetést, hogy a román elnevezések csakis felül szerepelhetnek az utcai névtáblákon vagy más turisztikai eligazítókon. (Széhelyhon)
VADDISZNÓKRA VADÁSZTAK KOLOZSVÁRON. Egy eltévedt vaddisznócsorda riogatja két napja a kolozsváriakat. Az állatok a Kálvária környékén, a Rózsák parkjában tanyáznak. A Kolozs megyei csendőrség tájékoztatása szerint kedden este a 112-es sürgősségi hívószámra érkezett bejelentés nyomán csendőrjárőrök és a helyi vadászegyesület több tagja a vaddisznók keresésére indult, ám nem sikerült a nyomukra bukkanni. Kolozsvár legnagyobb lakónegyedét, a Monostort nyugati oldalon erdő szegélyezi. A vaddisznóknak legalább három kilométert kellett megtenniük lakott területen, hogy a Rózsák parkjáig jussanak. (Szabadság)
AZ ÚJ JOBBOLDAL LEBONTATNÁ A SZABADSÁG-SZOBROT. Népszavazás kiírására vonatkozó határozattervezetet nyújtott be az Új Jobboldal (Noua Dreaptă) az aradi önkormányzatnál. A szélsőségesen nacionalista, magyarellenességéről közismert szervezet azt akarja elérni, hogy a bánsági város lakossága referendum útján döntsön a Szabadság-szobor lebontásáról. A határozattervezetet november 4-én iktatták az aradi városi önkormányzatnál. Érthetetlen aberráció ez a kezdeményezés egy uniós tagállamban, ahol mi, magyarok a megbékélés hívei vagyunk – kommentálta a kezdeményezést az Aradi Hírek portálnak Bognár Levente alpolgármester. A referendumtörvény értelmében a helyi népszavazást a polgármester kezdeményezésére lehet kiírni, ha a városi tanács megszavazta az előterjesztést. A szervezet azt is bejelentette, hogy a referendumot támogató aláírásgyűjtésbe kezd Aradon.
MOLDOVA NEM AKAR EGYESÜLNI. Nem tűnik megvalósíthatónak Románia és Moldova egyesítése, mert ezt csak a moldovaiak 15 százaléka támogatná, ráadásul az Európa legelmaradottabb országának felemelésére fordítandó hatalmas összeget Románia aligha tudja megengedni magának, rásütnék az országra a revizionizmus bélyegét is, mely geopolitikai következményekkel járna – elemezte a Ziare.com-ban egy orosz szakértő. A legoptimistább forgatókönyv szerint is csak az adminisztratív normarendszer egységesítse 20 milliárd eurót emésztene fel, de ennél súlyosabb az EU reakciója lenne. Az is elképzelhetetlen, hogy mind a 28 főváros ratifikálná az egyesülést. Moldávia lakosságának zöme híve az uniós csatlakozásnak, a román egyesülési törekvéseket ellenben nem pártolja.
ÚJABB SZABADNAPOKAT VEZETNE BE. Sorin Bota szociáldemokrata párti képviselő szerint november 1-jét, vagyis mindenszentek napját, vízkereszt napját, és Keresztelő Szent János napját, (január 6. és 7.) fel kellene venni a hivatalos szabadnapok közé, mivel ezek mind fontos keresztény ünnepek, a karácsonyhoz és a húsvéthoz hasonlóan. A képviselő azzal indokolta javaslatát, hogy számos nyugat-európai országban munkaszüneti nap november 1-je. Mint ismert, jelenleg Romániában tizenkét hivatalos szabadnap van a munkatörvénykönyv szerint. (Prima-radio.ro)
