A közel száz évvel ezelőtt az Amerikai Egyesült Államokban alapított első Kiwanis-klub mintájára jelenleg a világ száz országában működnek hasonló civil csoportosulások, a nyolcezer klubban közel hatszázezren végeznek önkéntes munkát a gyermekek életének jobbátételéért. A Mutasd meg, ki vagy, mit tudsz jelszót követő szervezet a leg­különbözőbb módon tevékenykedik a gyermekek életének jobbátételéért, egészségükért, az esélyegyenlőségért, a tanulási lehetőségek kiszélesítéséért, a tehetséggondozásért. Az Európában ötven éve meghonosodott Kiwanis-csoportosulások is ezt teszik, és ilyen szellemben működik a 2002-ben alapított sepsiszentgyörgyi klub is, amelynek az elmúlt négy esztendőben Tribel István volt az elnöke – jelenleg Claudia Rosin töti be ezt a tisztséget –, aki mostantól egy évig az ország tizenhat városában több mint háromszáz taggal működő húsz klubot képviseli a nemzetközi Kiwanis-szervezetben. Az új kormányzóval az eddigi megvalósításokról és terveikről beszélgettünk.

A gyermeköröm erővel hat
– Mikor és hogy kapcsolódott be a Kiwanis-mozgalomba, miért vállal egy si­keres vállalkozó önkéntes munkát egy segítő szervezetben?
Tribel István: Az életem mindig erről szólt, hogy valamit megszerveztem, elindítottam, és igyekeztem célba juttatni. A Kiwanisnál is úgy van, tudjuk, mit szeretnénk elérni, kit szeretnénk segíteni, ehhez milyen összegre van szükség. Eltervezzük, milyen feladatokat kell ellátni, és összeállítjuk a program logisztikáját, én főként ezzel foglalkozom, ez a fel­adatköröm. Amikor még nem voltam Ki­wanis-tag, akkor is többször felkértek, hogy segítsek a rendezvények protokolljának megszervezésében. az akkori tagok kértek fel, hogy lépjek be a Kiwanisba. Láttam, hogy jó célért tevékenykednek, és mit jelent a segítség azoknak a gyermekeknek, akiket támogatnak, ez nagyon sokat jelentett és jelent a mai napig. Amikor látom a gyermekszemeket, hogy milyen boldogak, amikor kapnak valamit, az nekem erőt ad.
A sepsiszentgyörgyi klub elmúlt közel tizen­egy esztendős tevékenységének összefogla­ló­jából tudjuk, hogy több, mint ezerötszáz ered­ményes, rászoruló diákot támogattak, 2010-ben tizenhét középiskolai végzős egyetemi felvételi díját, az egyetemi városba utazását, szállásköltségeit fizették kö­zösen egy osztrák Ro­tary-klubbal, jelenleg pedig a valamilyen ága­zatban kiemelkedően tehetséges diákokat támogatják, akik anyagiak hiánya miatt egyébként nem tudnának haladni, nem jutnának hozzá az őket megillető különleges felkészítési, kép­zési lehetőségekhez. A rendkívül tehetséges Szőcs Botondot, a Plugor Sándor Művészeti Líceum XII. osztályos zongora szakos diákját évek óta támogatják, hogy versenyeken, mesterkurzusokon vehessen részt, egy másik tehetséges tanulónak fuvolát vásároltak, minden évben jutalmazzák a sepsiszentgyörgyi közép­iskolák anyagi nehézségekkel küzdő, tanulásban jeleskedő legjobbjait, és évente kiosztják az 500 lejes kiválósági díjat.
– Hol, kiktől és hogyan gyűjtik össze a szükséges pénzt a támogatáshoz?
– Karitatív báljaink, az adventi koncertek mindig sikeresek. 2011-ben legalább hétszázan jöttek el a Gyermekek a gyermekekért jótékonysági koncertünkre. Fellépett a Mikes Kelemen Elméleti Líceum, a Székely Mikó Kollégium és a Református Kollégium kórusa, együtt is énekeltek, nagyon szép volt, és ritka alkalom. Fellépett Mocanu-Prezsemer Erika is.
Ugyanilyen nagy sikernek örvendett az Egy dal egy gyermekmosolyért, ezt a Tamási Áron Színházban tartottuk telt ház előtt, és opera-, valamint operettbetétekből állt össze. Különben szervezetünknek tagja Mocanu-Prezsmer Erika és Sebestyén-Lázár Enikő, akik gyakran szimfonikus hangversenyek sikeres szólóénekesei, de a Kiwanis tagja Opra Mónika is, aki a szórakoztató műfajban ismert. Mindhárman egyfajta névjegyei a sepsiszentgyörgyi Kiwanis-klubnak.
– Az idei bál hogy sikerült, milyen volt a műsor és mennyi a bevétel?
– Százötvenhárman jöttek el, a műsor nagyon színvonalas volt. Általában ilyenkor fellépnek az általunk támogatott tehetséges diákok, műsort mutatnak be tagjaink közül a már említettek, mi vezetjük le a tombolát, a műalkotások licitjét, ezekre külön nem költünk. Idén a Sugás vendéglőben tartottuk a bált, 6000 lej gyűlt össze.

Csak adtuk magunkat
– Hogy lesz a helyi elnökből országos kormányzó?
– Elsősorban a 2008-as konventnek, országos kongresszusnak köszönhető, hogy országosan is ismertté vált a nevem. Az Árkoson szervezett rendezvényre százhúszan jöttek el az ország Kiwanis-klubjaitól, akik közül nagyon kevesen jártak korábban Székelyföldön. Nagyon jól érezték itt magukat, pedig mi nem tettünk egyebet, csak vendégül láttuk őket, és adtuk magunkat, amilyenek vagyunk. A további tevékenységek által is sokan megismertek az országban, 2011–2012-ben országos kormányzóhelyettesnek választottak, utána megválasztott kormányzó voltam, és idén októberben át is adták a tisztséget itt, Sepsi­szentgyörgyön. A szervezet felépítése nagyon pontos, már két évvel ezelőtt tudtam, ha ezeken a lépcsőfokokon túljutok, országos kormányzó leszek.
– Milyen feladatokkal jár a kormányzóság?
– A húsz klubból hármat már meglátogattam októberben, szerre a többihez is elmegyek. Külföldön fel is készítenek engem erre a fel­adatra, és meg is bíznak bennem. Dönthetek bármiben. Ez idő alatt én képviselem a hazai Kiwanis-klubokat a nemzetközi szervezetben és az európai föderációban. Állandó kapcsolatot kell fenntartani az úgynevezett ke­resztszülő-nemzettel, amely tulajdonképpen egy­fajta mentor szerepét tölti be. Románia franciaországi és monacói közös felügyelet alá tartozik. Ezenkívül minden klub külön-külön kapcsolatban áll egy mentor klubbal, amely támogatja. Ez elsősorban a tapasztalatok átadását, tanácsadást jelent, kevésbé anyagi támogatást.
– Ez alatt az év alatt milyen programot kezdeményez a sepsiszentgyörgyi országos kormányzó?
– Két elképzelésem is van, egyikről még korai lenne beszélni. A másik: megkeresnénk azokat a nyomdákat az egész országban, ahol tankönyveket és kiegészítőket, oktatói kiadványokat nyomtatnak, és felajánljuk, hogy átvesszük a raktáron maradt könyveket, munkafüzeteket, kifestősöket, és eljuttatjuk azoknak a gyermekeknek, akiknek ezekre szükségük van. Ezt országos szinten szeretnénk megtenni. Egyelőre nincs még kész ennek a logisztikája, de ha az ember bízik valamiben, azt általában meg is tudja valósítani.