Következetességet, szakmai elkötelezettséget tanulhattak az érdekeltek a Hortobágyi Nemzeti Park munkatársaitól, akik péntek este a sepsiszentgyörgyi vadászmúzeumban tartottak természetvédelmi előadásokat.
A Vadon Egyesület rendezvénye a kis konferenciaterem avatóünnepségeként is szolgált, miként Demeter János köszöntőjében kifejtette. A csillagos égbolt látványa önmagában is érték, ám korunk fényszennyezése ezt is veszélyezteti – magyarázta Gyarmati István (felvételünk). Ebből a felismerésből kiindulva hozzák létre világszerte a csillagoségbolt-parkokat, melyek nem csak természetvédelmi szempontból jelentősek, hanem idegenforgalmi vonzerőt is képviselnek. Magyarországon a Hortobágyon alakítottak ki hasonlót – mellőzik a mesterséges világítást –, az égboltra kíváncsi, éjszakai turisták körében pedig egyre népszerűbb a létesítmény. Sándor István arról beszélt, miként lehet bemutatni természeti értékeinket, a legfontosabb szerinte az, hogy legyen egy-egy olyan szakértő a megfelelő védett területen, aki jól el tudja magyarázni, mit lehet látni, miért jelentős a rezervátum. Dudás Miklós álom megvalósulásáról szólt, arról, hogy a Kárpát-medencében több helyen jelennek meg újra a keselyűk, pontosabban a faj két képviselője, a fakó- és a barátkeselyű. Ezek ugyanis rendkívül veszélyeztetett „görbecsőrűek”, a szakirodalmi adatok arra is rávillantanak, hogy Erdélyben divatos volt keselyűkre és sasokra vadászni. Ma már nemzetközi szinten próbálkoznak visszatelepítésükkel, Európában több országban ez sikerrel járt, ennek eredményeképpen látni keselyűket a Kárpát-medencében. Mint említette, az elmúlt években Háromszéken kétszer is megfigyeltek keselyűt, Lemhényben és Zoltánban. A Hortobágyon egyelőre igen eredményesek a rétisas védelmével, számuk már eléri a száz-kétszázat. Zárszavában Gyarmati István úgy fogalmazott, az itteni törekvések hasonlóak a Hortobágyi Nemzeti Park céljaival, ezért a továbbiakban együttműködnek a Vadon Egyesülettel, lehetőségeket, példát mutatva.
