Drakula – van, ki e nevet nem ismeri? – külföldi, nyugat-európai és amerikai széles körű ismertsége miatt is a megújuló román vendégforgalom márkája, brandje lehet. A brand első jelentésben parázs, másodikban (beégetett) bélyeg, harmadikban védjegy, márka.
Nos, legalábbis Maria Grapini miniszter a B1 televízióban elhangzó és botrányba fulladt nyilatkozata szerint – a miniszter elfoglaltságára hivatkozva, egyszerűen nem volt hajlandó válaszolni a grandiózus terv részleteit firtató riporter kérdéseire – a román turisztika védjegye csakis Drakula lehet, a Drakula-legendakör nyomán akarják megújítani az idegenforgalmi létesítményeket. Tanulmányozzák azokat a kastélyokat és várakat, ahol Vlad Ţepeş megfordult. (Mi ebből ismét kimaradunk, hiszen a lerobbant fürdőhelyeinknek – Bálványosnak, Málnásnak, Előpataknak – Drakulához és Vlad Ţepeşhez semmi közük nincs!) Aggkori, jóakaróim feltételezte szenilitásom miatt egyszerűen nem kaptam levegőt. Drakula kitalált személy, regényhős, egy temetőkben bolyongó, mord skót író, Bram Stoker regényének főszereplője. A „gótikus regény” hatalmas sikert aratott, megteremtve a vámpír legendáját, amelyre elsősorban a filmipar harapott rá. Drakuláról, a sötétség fejedelméről, a homálygrófról, a rettegett vámpírról – beszámítva az európai néma- és hangosfilmeket és a hollywoodi produkciókat – százhatvannál több film készült. Őt Sherlock Holmes követi a legtöbbet filmvászonra kerülő hősök sorában, tehát a rossz megtestesítője a vámpír s a bűnüldözés mestere, a rossz leleplezője a nagy detektív.
Hogy mennyi köze van a „valóságban” Drakula grófnak, Stoker regényhősének Vlad Ţepeş havasalföldi fejedelemhez? Semmi, sőt, csak kétszáz esztendővel uralkodása és halála után jelentek meg a népmesében a vámpírok, a túlvilágról visszajáró holtak, akik az élők vérét szívják, így nyervén vissza elveszített életerejüket, először a mai Szerbia területén, majd innen szivárogtak át a román fejedelemségekbe… Magyar népmesében ritkán szerepelnek, ha igen, a hajdúságiakban (mint tudjuk, a hajdúk amolyan jövő-menő emberek voltak). Bizonyos filmek hozzák állandóan kapcsolatba Drakulát karós Vladdal.
A felismerés nem új, a kilencvenes évek végének egyik legnagyobb botránya egy másik turisztikai miniszter ötletéhez kapcsolódik, aki Drakula Land néven Segesvár környékén szeretett volna létrehozni egy vidámparkot. Gyűjtés is indult, hogy a pénzzel mi lett, az rejtély, Drakula Land nem épült meg.
Grapini miniszter, sajnos, nem részletezte, miben és hogyan segíthet a Drakula-legendakör az ezer sebből vérző román turisztikai létesítmények megújításán, csak az sejthető, hogy kik fogják kiknek a vérét szívni. Ehhez ugyan nem kell vámpír, de azt jó tudni, hogy akit egy vámpír megharap – ahogyan Lugosi Béla a hölgy hófehér hattyúnyaka fölé hajol, és előreálló metszőfogai megvillannak a fényben, felejthetetlen –, maga is vámpírrá válik! Nincs megállás.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
