Ki volt valójában Bethlen Gábor? Miért nem szerette számos kortársa azt a fejedelmet, akinek nevéhez ma Erdély aranykorának kezdetét kötik? Ezekre a kérdésekre keresi a választ multimédiás alkalmazások és korabeli tárgyak segítségével a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) szerdától látható, A kód: Bethlen 1613 című kiállítása. Négyszáz éve lépett trónra az a férfi, akinek neve összeforrt Erdély aranykorával, de Bethlen Gáborhoz még ma is nehéz semlegesen viszonyulni – mondta el Csorba László, az MNM főigazgatója.
Oborni Teréz, a Magyar Tudományos Akadémia BTK Történettudományi Intézetének kutatója hozzátette: kurátortársaival politikusként és magánemberként, a fiatalabb korosztályok számára is érdekesen kívánták bemutatni Bethlen Gábor alakját, többek között érintőképernyők vagy a fejedelem elképzelt Facebook- és Instagram-oldalának segítségével. Erdély Bethlen Gábor idején vált az európai politika valódi szereplőjévé, a kortársak szerint a tizenhét éven át uralkodó fejedelem volt az, aki „az magyar nemzetet elhíresítette vala”. A 17. század elejéről számos személyes hangú beszámoló fennmaradt, amely segít feltárni a kor vezető politikusainak személyiségét – jegyezte meg a történész. Az MNM kiállítása is több, Bethlenről megfogalmazott kortárs véleményt vonultat fel falszövegek formájában, de a fejedelem életének apró momentumait is felidézi.
A tárlaton látható tüskés trónszék például nemcsak azt a szimbolikus üzenetet hordozza, hogy diplomáciailag milyen nehéz volt a Porta és a Habsburgok között egyensúlyozni, hanem utal egy Kemény János által feljegyzett jelenetre is. Egy szolgája, hogy Bethlen vizsláját elszoktassa gazdája székétől, abba tűket szúrt, ezekbe azonban a fejedelem ült bele, aki a kellemetlen meglepetés ellenére meg tudott bocsátani – idézte fel Oborni Teréz.
Kiss Erika, az MNM főmuzeológusa elmondta: Bethlen Gáborról nem maradt fenn kortárs egész alakos portré, a kiállítás szervezői ezért a fiatal művészt, Székely Beátát kérték meg, hogy alkossa meg a festményt, amellyel szemben a fejedelem ellenfeleinek portréi kaptak helyet.
A belső terem a „homo intimust” mutatja be gyakran gyötrődő, dilemmákkal küzdő, mégis határozott emberként. A látogató itt többek között a Secretumok szekrényében találkozhat az uralkodó személyes tárgyaival, és visszaemlékezések segítségével megismerheti Bethlen Gábor és feleségei viszonyát. A kor megértéséhez egy félórás, ismeretterjesztő és tévéfilmekből összevágott videó járulhat hozzá, míg Bethlen mának szóló „üzenetét” – végrendeletének egy részletét – okostelefonon olvashatják a 2014. február 2-áig nyitva tartó kiállítás látogatói.
