Belföldi hírek

Nincs ellentét szórvány és tömb között
Nem lehet a tömbben élő magyarság érdekeit a szórványban élők ellen érvényesíteni – jelentette ki Kelemen Hunor tegnap a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban a magyar szórvány napjának RMDSZ-es csúcsrendezvényén,  azokra a vélekedésekre utalva, amelyek szerint a tömbben élő magyarság törekvései gyengítik a szórványt, a szórvány törekvései pedig túlságosan enyhék a tömbben élők vágyaihoz képest. „Állítom, hogy semmiféle ellentét nincsen és nem is lehet a tömb és a szórvány érdeke között. A kettő kiegészíti egymást” – szögezte le Kelemen, aki természetesnek tartotta, hogy más kihívások előtt állnak a tömbben és a szórványban élők, de „a cél közös: mi magunk dönthessünk a bennünket érintő kérdésekben”. Az RMDSZ elnöke szerint a szövetség tevékenységével az elmúlt évtizedekben folyamatosan az összetartozás, az egymásrautaltság érzését erősítette. Példaként az Összetartozunk programot említette, amely keretében a székelyföldi önkormányzatok a szórványnak szánt programokat támogattak. Emlékeztetett arra, hogy Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésnapját, november 15-ét az RMDSZ nyilvánította a magyar szórvány napjává, és a szövetség kezdeményezését terjesztette ki a Magyar Állandó Értekezlet az egész Kárpát-medencére.

Válasszunk Magyarországon is
A magyarországi parlamenti választásokon való részvételre buzdított Hidvéghi Balázs fideszes képviselő, az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának alelnöke, aki erdélyi útján többek között Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel, Kató Béla erdélyi református püspökkel és az EMNP vezetőivel tárgyalt; Kolozsvár mellett ellátogatott Désre, Nagyszebenbe és Nagyenyedre is. Hidvéghi szerint a magyarországi pártok közös érdeke, hogy az erdélyi magyarok nagy arányban vegyenek részt a magyarországi parlamenti választásokon. A választás az összetartozás, az egymásért érzett felelősség megélésére és a cselekvésre ad alkalmat, 104 év után először nyílik lehetőség arra, hogy a Kárpát-medencében minden magyar képviselve legyen az Országgyűlésben – vélekedett. Elmondta: a tájékoztatásban és szavazási mozgósításban mindenkit egyformán partnernek tekintenek, számítanak a magyar politikai pártokra, az egyházi és civil szervezetekre.

Túlterheltek a nők
Nem támogatja a nyugdíjkorhatár egységesítését az RMDSZ. Kerekes Károly képviselő úgy látja, Romániában túlterheltebbek a nők a férfiaknál, és ezt is figyelembe kell venni a törvényalkotáskor. Az alsóház munkaügyi bizottságának titkára szerint az egységes korhatár bevezetése helyett inkább arra kellene lehetőséget teremteni, hogy 63 éves kora után is dolgozhasson, aki szeretne. A munkaügyi minisztérium november 18-ig bocsátotta közvitára a nyugdíjkorhatár egységesítéséről szóló törvénytervezetet, amely szerint 2035-től a férfiak és a nők is 65 évesen mehetnek nyugdíjba. A javaslatot az EB ajánlásával indokolják, Kerekes azonban úgy tudja, hogy ez nem kötelező, és igencsak meglepő, hogy egy liberális miniszter terjeszti elő, hiszen 2010-ben a liberálisok ellenezték az akkori kormány hasonló javaslatát, meg is támadták az alkotmánybíróságon. Az államelnök szintén állást foglalt az ügyben, és visszaküldte a törvényt a parlamentbe – emlékeztetett a marosvásárhelyi képviselő, aki szerint az RMDSZ következetesen kitart amellett, hogy meg kell hagyni a két nem nyugdíjazási korhatára közötti különbséget, mivel a nők túl vannak terhelve. Arra is figyelmeztetett, hogy a minisztériumi előterjesztés a várható gazdasági-pénzügyi következményekre nem tér ki, csak arra, hogy az adózás alacsony szinten van és biztosítani kell a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát. „Egyetértek azzal, hogy biztosítani kell a nyugdíjrendszer életképességét, azonban munkahelyek hiányában hiába tolod ki a nyugdíjkorhatárt 65 évre” – mutatott rá.