A román és a bolgár munkavállalók nagy-britanniai letelepedését korlátozó, januárban lejáró átmeneti intézkedések további ötévi meghosszabbítását kezdeményezte a kormányzó brit Konzervatív Párt több képviselője.
Az indítvány, amelynek bizottsági tárgyalása tegnap kezdődött, néhány héten belül az alsóház elé kerülhet szavazásra. A román és a bolgár állampolgárok nagy-britanniai munkavállalását korlátozó intézkedések hatálya a hétévi átmeneti időszak után január 1-jével lejár, a kormány bevándorlási törvénytervezetéhez benyújtott módosító indítvány azonban 2018 decemberének végéig javasolja kiterjeszteni a korlátozásokat. A brit belügyminisztérium szóvivője a Daily Mail konzervatív napilap közlése szerint kijelentette, hogy az uniós csatlakozási szerződés alapján a brit kormánynak nem áll módjában a korlátozások meghosszabbítása. A belügyi szóvivő hozzátette: a brit kormány arra összpontosít, hogy elejét vegye az EU-n belüli szabad munkaerő-áramláshoz kapcsolódó visszaéléseknek.
Nagy-Britanniában mindazonáltal – éppen a román és a bolgár állampolgárokkal szembeni korlátozások lejártának közeledtével – egyre fajsúlyosabb belpolitikai vitatémává válik az uniós társállamokból érkezők bevándorlásának szabályozása. A múlt héten még a brit Munkáspárt egyik legtekintélyesebb veterán politikusa, Jack Straw volt belügy- és külügyminiszter is látványos hibának minősítette, hogy a Labour vezette korabeli brit kormány az EU-szabályok által lehetővé tett átmeneti korlátozások nélkül beengedte Nagy-Britanniába a közép- és kelet-európai új uniós tagállamok munkavállalóit a 2004-es EU-bővítés után. A 2010-es választások óta ellenzékben politizáló Munkáspárt jelenlegi vezetője és miniszterelnök-jelöltje, Ed Miliband is kijelentette nemrégiben, hogy a Munkáspárt ma már nem engedné be korlátozás nélkül a közép- és kelet-európai EU-tagállamokból érkező munkavállalókat.
Nagy-Britannia volt a legnagyobb olyan nyugati EU-tagország, amely 2004-ben a lehetséges átmeneti korlátozásokkal nem élve, azonnal megnyitotta munkaerőpiacát az akkor uniós taggá vált nyolc közép- és kelet-európai ország, köztük Magyarország előtt. A brit belügyminisztérium akkori előrejelzése évi 5–13 ezerre taksálta az új EU-tagállamokból érkező munkavállalók várható számát, hivatalos becslések szerint azonban a bővítés óta összesen 1–1,5 millió keleti EU-polgár települt le tartósan Nagy-Britanniában. A Konzervatív Párt vezető politikusai részéről is rendszeresen elhangzott az utóbbi hónapokban az az igény, hogy az uniós társállamokból érkezők szabad nagy-britanniai munkavállalásának teljes rendszerét általános felülvizsgálatnak kell alávetni. Jonathan Todd, Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős uniós biztos szóvivője a vitát kommentálva a minap azonban kijelentette a BBC televízióban, hogy a brit gazdaság és a költségvetés jól jár az EU-társállamokból érkező munkavállalók beáramlásával. Todd szerint ugyanis a betelepülő EU-polgárok hatalmas többsége többet fizet be adó és társadalombiztosítás formájában a brit szociális ellátórendszer költségvetésébe, mint amennyit abból igénybe vesz.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
