Fejér Szilárd, a Szegedi Tudományegyetem és a Pro Vitam kutatója lenyűgöző előadást tartott az Erdélyi Magyar Tudományos Társaság sepsiszentgyörgyi fiókszervezete és a Pro Vitam Kezelőközpont közös szervezésében a magyar tudomány napja alkalmából kedden Sepsiszentgyörgyön az EMT-székház előadótermében.
A vírusok első látásra egy futball-labdához hasonlítanak, egyszerre élő és élettelen részecskék, csak élő sejtben szaporodnak, ezen kívül nem életképesek. A bennük levő DNS utasítja, hogy másolják le magukat, de ez nem mindig sikerül tökéletesen, létrejöhetnek a vírusmutációk, és ezért nehéz ellenanyagot kifejleszteni. Vannak jó vírusok is, amelyek feladata beépülni az emberi génkészletbe – nyugtatott meg bennünket a Kézdivásárhelyen született fiatal kutató, rámutatva ugyanakkor: az összes rákos megbetegedés húsz százaléka valamilyen vírusos fertőzésből ered. A történelem folyamán voltak nagy vírusfertőzések, például az 1918-as spanyolnátha-járvány, vagy a 2009-es H1N1 sertésinfluenza; az utóbbi, szerencsére, nem járt halálos áldozattal. Egy vírusfertőzés akkor igazán „hatásos”, ha minél több egyént fertőz meg, elég nagy a lappangási ideje, és főleg az alsó légutakat támadja meg. Viszont nagyon költséges biológiai fegyverré alakítani, tehát nem sok alapja van a mozifilmekben bemutatott vírusfertőzéseknek.
A kutató terveiről is beszélt. SzeretneSepsiszentgyörgyön kutatóközpontot létrehozni fiatal tudósok számára, hiszen a műszaki kultúra is fontos megmaradásunkhoz a „humán” kultúra mellett.
