A romániai magyarságnak a demokratikus átmenetben betöltött szerepét és a szólásszabadság érvényesülését kérdőjelezi meg Tőkés László kitüntetésének visszavonása a magyar Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága szerint – áll a testület tegnap elfogadott állásfoglalásában.
Az Amerikai Magyar Szövetség pedig a Helsinki Bizottság társelnökeinek figyelmét hívja fel az ügyre, kifejtve: a bizottság nem tűrheti az alapvető emberi jogok megsértését, a kisebbségellenes politikát és megnyilvánulásokat.
Potápi Árpád (Fidesz), a nemzeti összetartozás bizottságának elnöke elmondta, remélik, hogy Traian Băsescu államfő mérlegel, és nem fog hozzájárulni a kitüntetés elvételéhez. Po-tápi szerint az erre irányuló javaslat mindenki számára, aki a demokratikus alapjogokhoz ragaszkodik, elfogadhatatlan, ezt tükrözi a bizottság állásfoglalása is. Hozzátette: Tőkés László nemcsak Romániában, hanem a világon mindenütt elfogadott politikus, aki nemcsak a magyarok nemzeti hőse, hanem a román nemzeté is. Az ő bátor kiállása kellett ahhoz, hogy a román forradalom elkezdődjön és a demokratikus átmenet végbemenjen; 1989-ben Tőkés László volt az a ko-vász, amely kellett, hogy ezek a folyamatok elinduljanak – mutatott rá. Úgy értékelte: a forradalom után két évtizeddel visszavonni tőle a kitüntetést „becstelen dolog”, és ehhez a magyar parlamenti képviselők nem járulhatnak hozzá.
A bizottság által elfogadott dokumentumban a többi között rögzítették, hogy „a Románia Csillaga Érdemrend úgynevezett becsületbíróságának” döntése nemcsak az egész romániai magyarság semmibevételét jelenti, hanem rossz érzéseket kelt mindazokban, akik a közösségi jogok kiterjesztéséért szálltak síkra Romániában. Magyarország, mint ahogy Románia is, természetesnek tartja, hogy a két ország között érvényben lévő alapszerződés szellemében a másik állam területén élő nemzeti kisebbsége ügyében fellépjen. Tőkés is erre utalt vitatott nyilatkozatában – rögzítették. Az állásfoglalás azt is tartalmazza, hogy a testület megütközéssel értesült arról, hogy az érdemrend visszavonását kezdeményezik, és a bizottság tagjai – az Európai Parlament és más nemzeti parlamentek egyes tagjaihoz hasonlóan – támogatásukról biztosítják Tőkés Lászlót ebben az ügyben és az autonómia eléréséért folytatott küzdelemben.
Levélben sürgette az Amerikai Magyar Szövetség (AMSZ) elnöke az amerikai Helsinki Bizottság két társelnökét, hogy mint az emberi jogok megsértését és magyarellenes jelenséget nyilvánosan vessék fel az általuk vezetett testület nevében, hogy semmisítsék meg Tőkés László kitüntetésének visszavonását. Koszorús Ferenc a Benjamin L. Cardin demokrata szenátorhoz és Christopher H. Smith republikánus képviselőhöz intézett levelében rámutatott: az európai parlamenti képviselőnek az a „vétke” vezetett a kitüntetés visszavonásához, hogy gyakorolta alkotmányos jogait, és kiállt a romániai magyar kisebbség jogai mellett. Koszorús hangoztatta, hogy a Helsinki Bizottságnak hallatnia kell a szavát: az alapvető emberi jogok megsértését, a kisebbségellenes politikát és megnyilvánulásokat, az intoleranciát és a nem demokratikus intézkedéseket nem szabad eltűrni. „Attól félünk, hogy a hallgatást egyesek a legindokolatlanabb módon akként értelmezhetik félre, mint belenyugvást, és ez azoknak az elveknek a további megsértéséhez vezethet, amelyek előmozdításáért a Helsinki Bizottság a felelős” – írta Koszorús Ferenc.