Már a jövő év elejére, a tervek szerint januárra elkészül a Magyar Közösség Pártjának (MKP) autonómiatervezete – mondták a párt illetékesei tegnap az MTI-nek. A tervezet összeállításán dolgozók a különböző, Európában már használatos autonómiamodellek némely elemeit felhasználva készítik a szlovákiai körülményekhez és elvárásokhoz igazított koncepciót.
„Jelenleg a koncepció bizonyos részeinek, egyebek mellett az oktatási és kulturális résznek, valamint a jogállapotot érintő részeknek az összehangolása zajlik, egyidejűleg az elmúlt évek gazdasági támogatási rendszerének elemzésével” – mondta Őry Péter, a felvidéki magyar párt önkormányzati alelnöke, a koncepciót előkészítő szakértői csoport egyik tagja. Hozzátette: a tervezetet annak elkészülte után társadalmi vitára bocsátják, ennek keretében fórumok létrehozását is tervezik.
Az MKP autonómiakoncepciója olyan európai autonómiamodellekre épül majd, amelyek a szlovákiaihoz hasonló körülmények mellett sikeresen működnek. Ilyen példa lehet a dél-tiroli modell, ugyanakkor a belgiumi vagy dániai németek, illetve a németországi dánok helyzete is kiindulópontként szolgálhat. Tekintettel arra, hogy az egyes, magyarok által is lakott szlovákiai régiókban a magyarságnak a többségi, valamint a többi nemzethez viszonyított létszámaránya meglehetősen eltérő, a koncepció különböző megoldásokkal számol majd a tömbmagyarság és a szórványmagyarság által lakott területeken.
Berényi József, az MKP elnöke kijelentette: a mintául vett modellek sikeres működése azért is elvárás, mert az autonómiához kapcsolódó félelmeket pozitív példákkal lehet majd eloszlatni. Szerinte a szlovákok az autonómia fogalmát többségükben az erőszakos határmódosítással azonosítják. Ezért az autonómiamodell elfogadtatásának egyik alapfeltétele az önkormányzatiság működésének és céljainak nyilvánvalóvá tétele.
Őry Péter szerint fontos szerepe van az autonómia gazdasági vonzatainak is. „Ha egy ilyen koncepció megvalósításával a régió fejlesztését, a munkahelyteremtést is lehet segíteni, akkor az nemzetiségtől függetlenül támogatottságot találhat” – mondta. Hozzátette: annál is inkább, mert a szlovákok is mondják, hogy a jelenlegi megyei felosztás rossz, és nem követi a természetes régiók határait.
Hasonlóképpen vélekedett Csáky Pál, az MKP elnökségi tagja, volt elnöke, aki szerint változtatni kell az önkormányzatisághoz kötődő kommunikáció súlypontjain. „Eddig csak a közösségi jog szempontjából néztünk erre a kérdésre, a jövőben a regionalizmus kérdéskörét, a gazdasági és szociális hátteret is bele kell hozni a kommunikációba és magába a dokumentumba is” – mondta Csáky Pál. Hangsúlyozta: Európának új arca, új elrendezése lesz húsz-harminc év múlva, és a felvidéki magyarságnak ott kell lennie ebben a folyamatban.
Berényi József szerint sem lesz könnyű elfogadtatni a tervezetet a közvéleménnyel, ám úgy véli: mindenkinek, aki komolyan veszi az európai értékrendet, meg kell értenie, hogy nem egyezhetnek ki a felvidéki magyarságnak az elmúlt húsz évben tapasztalt létszámcsökkenésével, amelyre egyedüli valós ellenszernek az önkormányzati modell megvalósítását látják. „Ha bárki más megoldást mond, hajlandóak vagyunk arról tárgyalni, de az nem megoldás, amit a szlovák politika is csinál: azzal számol, hogy az itteni magyarság megszűnésével a probléma is eltűnik” – szögezte le az elnök.
Politikai és szakértői vélemények egyaránt azt mutatják, hogy jelenleg Szlovákiában nem egyszerű bármilyen autonómiamodell elfogadtatása.
