UkrajnaSikertelen menesztési kísérlet

Arszenyij Jacenyuk, a Julija Timosenko bebörtönzött volt miniszterelnök mögött álló Haza párt frakcióvezetője még a szavazás előtt bejelentette, hogy amennyiben nem sikerül leváltani a kormányt, az ellenzék követelni fogja Viktor Janukovics elnöktől a kabinet menesztését, továbbá blokád alá helyezi a parlamentet és az elnöki hivatalt. A kormányzó Régiók Pártja előre jelezte, hogy nem támogatja a kormány menesztését, mert mint a frakció befolyásos képviselője, Volodimir Olijnik kijelentette: az országnak nyugalomra, törvényes rendre és stabilitásra van szüksége.
A miniszterelnököt és a kormány tagjait a képviselők szavazással rendelték be a parlamentbe, miután a házelnök meghívása ellenére nem jelentek meg az ellenük benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján. Ezután két kormánytag, Szerhij Arbuzov első miniszterelnök-helyettes és Vitalij Za­harcsenko belügyminiszter kivételével mind megérkezett.
Mikola Azarov a szavazás előtt mondott beszédében bocsánatot kért amiatt, hogy a rendőrség néhány nappal korábban erőszakot alkalmazott Kijevben a tüntetők ellen, és ennek során több tucatnyian megsebesültek. Kilátásba helyezte, hogy személycserék lesznek a történtek miatt a kormányban. Hozzá­tette azonban, hogy a rohamrendőrök által alkalmazott erőszak következtében egy 17 éves kivételével kizárólag nagykorúak sérültek meg. Azarov követelte az ellenzéktől, hogy haladéktalanul szüntesse meg a kormányépület blokádját, különben – mint mondta – felelni fognak érte. Közölte, hogy ma a kabinet a kormányépületben készül ülést tartani. A hatalomváltásért tüntetők tegnap már második napja akadályozták, hogy a kormányhivatal dolgozói bejussanak az épületbe.
A miniszterelnök beszédét az ellenzék folyamatos kiabálással és asztal­csapkodással zavarta. Előbb az Uk­ránul! felszólítással követelték az oroszul felszólaló kormányfőtől, hogy térjen át az állam hivatalos nyelvére, utána a „lemondás” szót skandálták.
A plenáris ülés ideje alatt mintegy húszezer tüntető gyűlt össze a parlament épülete előtt a kormány menesztését várva.
A NATO-országok külügyminiszterei tegnap közös nyilatkozatban szólították fel az ukrán kormányzatot és az ellenzéket, hogy kezdjenek párbeszédet. Brüsszeli tanácskozásukon elfogadott nyilatkozatukban a miniszterek elítél­ték, hogy a hatóságok mértéktelen erő­sza­kot alkalmaztak a békés tüntetők ellen. Felszólították Ukrajnát, hogy tegyen eleget nemzetközi kötelezettségeinek, biztosítsa a véleménynyilvánítási és gyülekezési szabadságot. Az atlanti szövetség szerint a kormányoldal és az ellenzék közötti párbeszéden túl a reformfolyamatnak is meg kell kezdődnie Ukrajnában. A miniszterek emellett leszögezték, hogy Ukrajnát továbbra is a NATO fontos partnerének tekintik, és e partnerséget a demokratikus értékek alapján kívánják folytatni. A NATO továbbra is segíteni fogja az ukrajnai reformfolyamatot – áll a közös nyilatkozatban. John Kerry amerikai külügyminiszter kijelentette, a mai Európában nincs helye erőszaknak. Ugyanakkor felszólította a kijevi vezetést, hogy hallja meg azoknak az ukránoknak a hangját, akik szabadságban és jólétben akarnak élni.
Mikola Azarov kész tárgyalni a tüntetők és az ellenzék képviselőivel, de csak azzal a feltétellel, ha nem akadályozzák tovább az állami hivatalok munkáját. Azarov elismerte, hogy kormánya munkájában voltak hibák, ezért nyitott a kritikára és a párbeszédre. Van ugyanakkor egy nagyon fontos feltételünk: minden cselekedetnek az alkotmányosság és a jog tiszteletben tartásán kell alapulnia – hangsúlyozta. A miniszterelnök elítélte és felelőtlenségnek nevezte a kijevi városháza elfoglalását és a fővárost irányító adminisztráció munkájának akadályozását. Azarov közölte, ma ukrán küldöttség utazik Brüsszel­be, hogy folytassa a tárgyalásokat egy Ukrajna számára előnyös európai integrációs megállapodás aláírásáról. Ugyanakkor egy másik delegáció Moszkvába utazik azzal a céllal, hogy helyreállítsa az ukrán–orosz gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat.