Jelenünk emberéről a tévedés kockázata nélkül elmondhatjuk, hogy (kiemelten a téli évszakban) egészségtelen életmódot folytat. Kijelenésünkhöz hozzátesszük, hogy vannak kivételek. Ők azok, akik hisznek abban, hogy a szív- és érrendszeri betegségek helyes életvitellel megelőzhetőek. Tudatosan megtervezett életmódjuk hatékonyságát ellenőrzik évente legalább egyszer laboratóriumi és szakorvosi vizsgálatokkal.
Mivel télen több zsírt, illetve állati zsírban gazdag ételt fogyasztunk, szükségszerűen válhat étrendünk kevésbé változatossá. A nyári arányosság megbillen a kevesebb friss gyümölcs és zöldség fogyasztásával. Ugyanakkor a húsok közül a majorság- és halhús helyett a disznóhús kap nagyobb hangsúlyt. Ha e táplálkozási évszakos szokáshoz a kevesebb mozgáslehetőséget is hozzávesszük, kétségtelen: a koleszterin értékének a növekedésével kell számolnunk.
De mi a bajunk ezzel a szervezetünkben amúgy is (mintegy 80 százalékban) képződő szerves anyaggal, mikor táplálkozásunk során csak alig húsz százaléka adódik az értékéhez?
A koleszterinnek (lipoprotein) fontos szerep jut a sejtfalak áthatolhatóvá tételében a folyékony halmazállapotú anyagok számára, valamint bizonyos hormonoknak, az epesavnak és a D-vitaminnak a képzésében. Koleszterinre tehát szüksége van szervezetünknek. Két különböző koleszterinről beszélünk. Az LDL (Low Density Lipoprotein = alacsony sűrűségű, úgynevezett „rossz” koleszterin) a véráramban marad, és lerakódhat az erek falán, szűkítve ezek átmérőjét (arterioszklerózis). A HDL (High Density Lipoprotein = nagy sűrűségű lipoprotein, azaz a „jó” koleszterin). Ez szállítja a koleszterint a szövetekből a májba (itt ennek vegyi átalakulása történik), ez által védőszerepet is betölt. Rendesnek (normálisnak) tekintjük az 5,2 mmol/l-nél kisebb, kissé magasnak az 5,2–6,5 mmol/l közötti, és magasnak a 6,5–7,8 mmol/l közötti koleszterinszintet a vérben, a HDL nem csökkenhet 0,9 mmol/l alá. Gyakorlati szempontból azt a szabályt jó követnünk, hogy 300 mgr-nál több koleszterint naponta ne vigyünk be szervezetükbe.
Fontos tudnunk, hogy koleszterin csak állati eredetű táplálékkal juthat emésztőrendszerünkbe. A növényi olajok nem tartalmaznak koleszterint. Sőt, például a telítetlen zsírsavakat tartalmazó olajbogyó vagy tengeri halak (hering, lazac, makréla) Omega 3-tartalmukkal (egyfajta fontos, telítetlen zsírsav, amely ételkiegészítőként gyógyszertárakban beszerezhető) csökkentik a káros koleszterin jelenlétét szervezetünkben. Általános szabályként megjegyezhetjük, hogy a férfiak 85 g-nál, a nők 70 g-nál több állati eredetű zsiradékot ne fogyasszanak (de ennek a mennyiségnek is közel fele kenyérre kent zsír vagy főzőzsír legyen). A szervezetünk számára nélkülözhetetlen többértékű telítetlen zsírsavakat (esszenciális zsírsavak) tartalmazzák a növényi olajok (napraforgó-, szójaolaj). A „tartalékolt” zsírszövet elhízást és ezzel járó betegségeket, valamint anyagcserezavarokat okozhat.
