VISSZASÍRJÁK A KOMMUNIZMUST. Az Inscop közvélemény-kutató intézet felmérése szerint a lakosság 44,7 százaléka úgy véli, a kommunizmus előnyös volt Románia számára, 44,4 százaléka szerint 1989 előtt jobban éltek, mint most. A válaszadók 45,5 százaléka látja úgy, hogy rossz hatással volt Romániára a kommunizmus. A megkérdezettek 15,6 százaléka most is ugyanúgy él, mint a kommunizmus alatt. A kimutatás alapján főként az 50 évnél idősebb korosztály vélekedik pozitívan az elmúlt rendszerről. A felmérést november 7–14 között végezték, 1055 személy megkérdezésével, hibahatára háromszázalékos. (Erdély FM)
SOHA NEM SZAVAZNA MAGYAR JELÖLTRE. Románia lakosságának elsöprő többsége hallott már a diszkrimináció fogalmáról, ám alig tud valamit a jelenség visszaszorítására létrehozott intézményről – derül ki az Országos Diszkriminációellenes Tanács megrendelésére készített IRES-felmérésből. A megkérdezettek közel 60 százaléka valós problémának érzékeli a hátrányos megkülönböztetést, közel 70 százalékuk szerint gyakori jelenség Romániában, amely ráadásul növekvő tendenciát mutat. A válaszadók viszonyulása különböző társadalmi kategóriákhoz vagy etnikumokhoz ugyancsak diszkriminációról árulkodik. Így például 81 százalékuk nem választana polgármesternek meleg politikust, és 73 százalékuk soha nem ütné a pecsétet magyar jelöltre. Az IRES felmérése október 25. és november 6. között készült.
ELNÖKI NEM A DECENTRALIZÁCIÓRA. Szerda esti tévészereplése során az államelnök kifejtette: nem hirdeti ki a decentralizációs törvényt, ha asztalára kerül, de bízik abban, hogy már az alkotmánybíróságon elbukik. Szavaiból kiderült, hogy Traian Băsescu továbbra is az erősen centralizált állam híve, s igen félti Romániát a széteséstől. (Realitatea)
MEGKERESNI A GYENGE PONTOKAT. Erdély-szerte felméri a magyar nyelvű oktatás helyzetét a Közpolitikai Elemző Központ és a Kvantum Research az Iskolák veszélyben elnevezésű kutatási program segítségével. A projekt célja rámutatni a kritikus pontokra, ahol a következő tíz évben csak speciális tervekkel menthető meg a magyar iskola. Beszterce-Naszód megyében a negatív demográfiai mutatók mellett a szakmai oktatás és a szakképzett pedagógusok hiánya is nehezíti a helyzetet. (ÚRSZ)
SZENNYEZNEK A SZÉNERŐMŰVEK, S MÉG CSAK NEM IS OLCSÓAK. Romániának húsz erőműve szerepel a legszennyezőbb európai szénfűtéses egységek toplistáján – derült ki a világ 65 egészségügyi szervezetét csoportosító brüsszeli egyesület felméréséből. A barnaszenet használó turceni-i hőerőmű a második helyen áll Európában a szennyezés szempontjából, a bulgáriai Maritszaiztok 2-es hőerőmű után. A rovinari-i erőmű a hatodik, a Drobeta Turnu-Severin-i a tizedik, míg az işalniţai erőmű a tizenkettedik Európában. A legszennyezőbb erőművek között utolsó előtti helyen szerepel a déva-marosnémeti. Románia villamosenergia-szükségletének mintegy 40 százalékát biztosítja szén felhasználásával, miközben Lengyelországban ez az arány meghaladja a 90 százalékot. Az előállítási költségek nagysága szempontjából Románia a negyedik helyen áll Lengyelország, Törökország és Bulgária után.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
